Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

- 11)1 röl a legrégibb időktől a jelenkorig. Felöleli az egyes korszakok jellemző termékeit eredeti kéziratokban és egykorú kiadásokban. A második szakasz egyes műfajok fejlődését mutatja be, például a regény fejlődését Dugonics Andrástól máig, a drámáét a Sztárai-féle egyházreformi akcióktól Csiky Gergelyig. A harmadik szakasz nagy költőink, jeles iróink pályáját tünteti fel. Magában foglalná az illető iró müveinek minden kiadását arcképeit, kéziratait, a személyével kapcsolatos egyéb tárgyakat (ruháit könyveit stb.), a vidéki épületek rajzát, amelyek életével vonatkozásban állnak, stb. A negyedik szakasz irodalmunk elterjedéséről ad számot. Ide soroztatnak tehát a magyar irók müveinek forditásai. Az ötödik szakasz az irodalmi társulatok. (Kisfaludy-Társaság, PetőfiTársaság stb.) kiállítását foglalja magában. Végre a hatodik szakasz a magyar periodikus irodalom fejlődéséről ad teljes képet, ide értve a hírlapokat, folyóiratokat, szemléket és naptárakat. Kiállítási levelezőlapok. A kereskedelmügyi minister az ezredéves kiállítás alkalmából reklám céljából szines nyomású levelezőlapokat ad ki, amelyeknek diszitésével több festőművészt bi ott meg. Dörre Tivadar festi a tájképet, Vágó Pál a históriai képeket és Cserna Károly a külomböző tárgyú képekeket. A képek a levelezőlapnak czimzésre szolgáló oldalán lesznek. Cserna a következő képeket festi meg miniatüralakbanMária Terézia a Pozsonyi országyülésen. 2. Ferencz József megkoronáztatása Budapesten. 3 A budapesti színházak. 4. Plitvicai horváth tavak. 5. A fiumei kikötők. 6. Zágráb látképei. 7. Egy magyar falu, utcza és templom környéke. 8. A Magyar Tudományos Akadémia. 9. A Ferencz Józseftér A levelezőlapokból hannincz millió példány boc-áttatik ki ez év végén. Lesznek különben millenniumi levélmarkák is. — Egyúttal megjegyzem, hogy én már 1893. januárban írtam czikket a millenniumi levélmárkákról, me'y február elején a » Győri Közlönyében jelent meg, a mikor még senkinek eszeágában sem volt, hogy ily do'ogra ügyet vessen. Mely czikkem mivel actualis volt, másodszor 1894-re szóló naptáram és 3-ázor a békési »Tanügyben* látott napvilágot. Mátyás király szobra a kiállítási korzón. Fadrusz János szorgalmasan dolgozik Mátyás király szobrán és most mintázza a mellékalakokat az eredetinek harmadnagyságában. A művész nagyon szeretné a lovas főalakot a millennium esztendejére elkészíteni, hogy gipszmintáját felállíthassa a kiállítás korzóján. A millenniumi díszmenet Vágó Pál festőművésznek történeti diszmenet-tervezete iránt mind nagyobb érdeklődés mutatkozik a kiállítás intéző köreiben. Az előmunkálatokra dr. Wlasich Gyula közoktatásügyi minister kétezer forintot utalványozott a művésznek, s a díszmenet intéző művészeti bizottsága az országos képzőművészeti tanácsból kiküldte Hampel József múzeumi őrt, Benczúr Gyula festőművészt, és Alpár Ignácz műépítészt. A Magyar Képzőművészek Egyesülete szintén külön bizottságot alakított, hogy Vágó Pált munkájában támogassa. A diszmenetet a Nemzeti Szalon fogja rendezni. A menetet június vegén fogják bemulatni a közönségnek, akkor itt lesz a király is. A díszmenet létesítésére 400,000 frtot ad egy konzorczium.