Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

személy áll, és gyakorolják a humanitást, úgyszólván rang és valláskülönbség nélkül. Budapesten hevesi Bischitz Dávidné az izr. nőegylet érdemddï elnöknője áll a Hirsch báró-féle intézet élén. E budapesti fiók évenként 120,000 frt erejéig gyakorolja a jótékonyságot. A nemes báró évenként átlag negyven milliót ad a szegény szűkölködők részére. Ez az összeg csak vagyona kamatainak egy részét képezi. A báró életmódja igen egyszerű, mondhatni polgárias. Nagy barátja az irodalom és művészetnek, ezreket adakozik a hírlapirodalom emeléséhez. A győri izr. nőegylet egy izben 700, az utolsó árviz alkalmával pedig 1000 franknyi segélyben részesült tőle. Dd segélyezett ő már magyar leégett városokat 5—10,000 fit' erejéig is. (Másodszor ÍI megyéből.) Fehér Ipoly, pannonhalmi főapát. Fehér Ipoly Kálmán 1842. febr. 10 én született Hontmegyében Visken, hol atyja gazdatiszt volt. Kora árvaságra jutva, elemi iskoláit rokonainál Nagymegyeren (Csallóközben), a középiskolákat pedig Komáromban és Oyörött végezte. 1858-ban lépett a Benedek-rendbe, a hol tanári és papi kiképzését nyerte s már növendék korában jelét adá physikai szakra való rátermettségének, a melyet tanára Kruesz Krizoszton (későbbi főapát) fejlesztett ki benne. 1865-ben szentelték pappá s a következő évben a physika és mathematika tanításával bizták meg Pannonhalmán. Csakhamar megszerezte a középiskolai tanári képesítést s 1874-ig a mondott minőségben a rendi növendékek oktatásával szolgálta a tanítás ügyét. Erre az időre esik irodalmi munkásságának jó része s a közügyek terén kifejtett tevékenysége. 1871-ben kiadja kőnyomatban „A felsőbb mennyiségtan elemei" czimü munkálatát 1872-ben pedig közrebocsátja „Kísérleti Természettanát" (azóta hét kiadást ért) és ez a műve szaktárgya taukönyvirodalmában egyszerre ismertté tette nevét rendszerének világossága, ügyes szerkezete s főkép könnyed és magyaros előadásmódjánál fogva. Egyéb munkái, nagyszámú czikkein kivül : vegytan felsőbb osztályok számára (két kiadásban). O szerkesztette továbbá a Gryőrraegye és város egyetemes leírását, valamint a magyar orvosok és természetvizsgálók 1884.-iki győri nagygyűlésének napi lapját és évkönyveit, a mikor mint a nagygyűlés titkára lelkes működésével áitalános figyelmet és elismerést aratott. — 1874-ben az esztergomi fógymn. igazgatójává nevezték ki, a hol a reá bizott intézet vezetésével a kormány előtt is elismerést vivott ki magának ugy annyira, hogy 1881-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1382-ben pedig a szegedi tankerületi kir. főigazgatóságát nyerte el. Főigazgatói tevékenysége sokkal ismertebb olvasóink előtt, hogysem bővebb jellemzéste szorulna. Elég legyen csupán annyit mondanunk, hogy mint kezdettől fogva, mindenütt, a hová állították, ugy ott is a rend, pontosság és igazságos szigorúság volak jelszavai minden melléktekintet félrctevésével. A kerületébe tartozó intézetek képét és szinvonalat részint a tanítás szellemének fokozásával, részint számos uj épület emelésével vagy a régiek átalakításával, annyira megváltoztatta, hogy tankerülete immár teljesen uj alakot öltött. Eíen irányban szerzett érdemeinek elismeréséül nyerte 1884-ben a kir. tanácsosi rangot. — Tanügyi és tudományos ismereteit nagy mértékben gyarapították külföldi tanulmányútjai. Ugyanis tanárságímk kezdete óta talán egyév sem niult el ugy tőle, hogy megtakarított fillérein, sokszor nagy önmegtagadás árán is hosszabb külföldi utakat mm tett volna. Bejárta majdnem egész Európát s némely országban több izben is megfordult. E tekintetben társaira is fölötte buzditólag halott, gyakran kiemelve előttük az utazás sokoldalú hasznát és elmetermékenyitö hatását. Főigazgató korában pedig (1895.) Trefort mi-