Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

A »Győrvidéki Tanito-Egylet« közgyűlése. A év egyik napja esztendőröl-esztendőre ünnepnapja a győri és győrvidéki tanítóknak, ez tanítóink évi nagygyűlése. A vármegyeház nagyterme megtelt tan­férfiakkal és úrhölgyekkel és tanügy barátaival. Kimagasló fénypontja volt a gyűlésnek Csepreghy Endre áll. tanitóképzőbeli tanárnak lendülettel teljes s magvas székfoglalója, melyben a népiskolának állam­politikai szerepéről beszélt; a díszes közönség sürü helyesléseivel és fel-felhangzó riadó éljenzései szakította meg az elnök szevait. A szép beszédből itt adjuk a ki­magasló részeket, Mélyen tisztelt vendégek ! Szeretett munkatársak ! A „györvidéki tanitó-egyesülef-nek 20-ik közgyűlésére jöttünk össze, hogy egyesületünknek egy évi munkásságáról számot adjunk ; egymástól tanulva isme­reteinket gyarapitsuk, a testületi szellemet ápoljuk és egyúttal oly kérdéseket is szóba hozzunk, melyek nem csak bennünket, a nép­oktatásnak minden ren­dű munkásait érdekel­nek, hanem egyúttal alkalmasak úrra is, hogy a társadalom fi­gyelmét ezekre s ez­zel ránk is felhívjuk. Nagyérdemű elődeim ily közérdekű kérdé­sek sokaságát vetették már föl s fejtegették már ékesen ; legyen szabad nekem, habár „népnevelés fejlesztése alapján érjük el azt, hogy nemzetünk ezer éves múltja után reménynyel tekinthetünk a bizonytalan jövőbe" Deák Ferencz is hangsú­lyozta, hogy korunkban csak azon nemzetnek van biztos politikái jövője, mely komolyan törekszik az általános műveltség színvonalára emelkedni s azon előre haladni." Jules Simon szerint pedig „az a nép a legelső nép, melynek legjobb iskolái vannak s ha még nem az ma, az lesz holnap." Többszörös mély tudományú és kipróbált hazafiak több alkalommal nyilat­koztatták, hogy a társadalmi és nemzeti politikának leghathatósabb, legtermésze­tesebb eszköze az iskola; csak ez képes a magyar faj átöröklött nehézkes tulaj­donságait, csekély munka szeretetét és lassú fejlődését kitartó munkával, lankadni nem tudó kötelességérzettel, az eszközök okos megválasztásával, lángoló hazafi­sággal megváltoztatni, mely munka, ha idejekorán teljes erővel meg nem kezdő­dik: édes magyar hazánk „mai társadalmi szervezetével nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag és müveltségileg is összeomlik az első nagy európai lökéstől." Egyik jeles publicistánk szerint „a magyar nemzet a megpróbáltatás és ve­szély napjaiban csak ugy tud átlábolni, ha nem egyetlen uralkodó népfaj, vagy egyes uralkodó osztályok ereje biztosítja, hanem sok millió magyar karja és esze, amelyeket csak a szabadság és a legteljesebb jogegyenlőség ereje képes annyira összeolvasztani, hogy életével és vérével is helyt álljon a magyar államért." kisebb eredménynyel, de ugyanazon jóakarat­tal ez alkalommal az iskolának, de különö­sen a népiskolának ál­lampolitikai szerepéről egyet-mást elmondaui. * Jeles államférfiak és kiváló politikusok, kik hazájuk sorsát igazán szivükön vtselték, nem egyszer hangoztatták már, hogy a nemzeti aspirácziók javarésze leghathatósabban e nép­nevelés utján érhetők el. Vaszary szerint a

Next

/
Oldalképek
Tartalom