Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

— ioo — Multunk régóta gondozatlan, elszáradt fája rokon rügyeket hajt egyszerre s gyorsan bontakoznak ki belőlük zöld levelekként saját ifjúságunk édes emlékei. Ez okozza, hogy bajtársaitokul érezzük magunkat valamennyien s pajtási mosolyunk köszönt mindenütt benneteket. Előre, kis pajtások! Ruganyos léptekkel, c3Íllogó szemekkel, hamvas piros arczczal sorakozzatok fel a mérkőzésre, melynek esélyeit hánykódó lélekkel mérlegelitek. Lesznek soraitokban győzök, de vesztes egy se lesz s a legelső dij aranyánál is több leszen még a legutolsó vesztesnek is az a kijutó nyeresége, hogy elviszi lelkében az első hadjáratban való részvétel tudatának csiráját. Majd nyugovóra hajlik a nap, a ti napotok napja és elmúlik a versenyzések láza; holnap szét oszoltok a tizennégy nagy iskola felé, melynek magára hagyott komor falai ugy várnak vissza titeket, mint gyermekét az öreg szülő. Mondjátok el otthon városaitok, szülői házaitok figyelő falainak élményeiteket, benyomásaitokat, mondjátok el, hogy voltatok a városban, hires régi Arrabonában, ahol hunok hadakoztak, avarok védekeztek, s honfoglaló magyarok fiittak riadót, — mondjátok el, hogy e falak között magyaros őszinte szeretet fogadott benneteket s ne feledjétek el soha, hogy itt e történelmi faiak közt történt ünnepélyesen a ti lovaggá üttetéstek ! Szávay Gyula. ACSAY X. FERENCZ DR. KARÁCSONY IMRE FŐGYMN. IGAZG. TANK. IGAZG. Ez „Emléklapból" még a következő két tanférfiut jellemző diszes sorokat veszem át : ACSAY X. FERENCZ, főgym. igazgató. Jövevény. Most teszi le a felvételi vizsgát. Mert nem elég ám valakinek kineveztetni arra a székre, melyen egykor Vaszary Kolos ült, ki is kell állnia a vizsgát. Az Írásbelit már szerencsésen letette, hisszük, hogy a szóbelin is átsegítik tanár-kollegái. Ő az elszállásolási és élelmezési bizottság elnöke, tehát a legnehezebb feladatok embere. Müveit és jóizlésü tudós, ki energikusan képviseli intézetét és kompakt erővel^ vezeti a ßenedekrend színeit viselő diák-hadsereget ütközetre. S velők megy ö is — r\ győzelemre.