Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.
galommal. A közszolgálat terén teljesített közel félszázados munka közben ráhullatta fejére az idö havát. Nevéhez méltóan ott harczolt a névtelen hősök sorában Nagy-Sarló-nál, ahol az egyik golyó a jobb keze mutatóujját zúzta széjjel. 1851-ben, tehát negyvennégy évvel ezelőtt vállalt professzurát a békési ág. hitv. ev. esperesség szarvasi főgymnasiumában. Tanítását nem folytathatta zavartalanul, mert (1854-ben egy kerek esztendőre ö -is a budapesti w Üjépület"-be internáltatott. A szarvasi ág. hitv. ev. esperesség deputáczióban jár a katonaságnál, kérelmezi hazabocsátását, de hasztalanul. Internálása idejében az akkor szervezett budai reáliskola tanárt keres, A katonai hatóság, mely szintén megismerte Sarlay tanári reátermettségét is, melegen ajánlja őt Budaváros polgármesterének, Mártonfínak figyelmébe, de ő nem fogadta el a budai tanári tisztet, hű maradt a szarvasi főgymnasiumhoz, melynek fentartója az internálása idejében is hűségesen kiutalta javadalmát. Vissza is ment Szarvasra. Tanítását négy nyolczadik osztályú ifjúval kezdette, távozásakor 49-czel fejezte be. ö, aki a természet- és matematikai tudományok mindegyik szakában otthonos volt, mindig a dolog praktikus oldalára fordította tanítványai figyelmét. Sarlay Jánost, Főreáliskolánk professzorát tekinthetjük hazánkban Katona Dienessel együtt a indigókultura meghonosítójának. De míg Katona a sátoraljaújhelyi nyugalomba vonult piarista tanár az indigónövényt magra is termesztette, sőt egy füzetkét is irt az indigó termesztéséről és gyártásáról, addig Sarlay az indigótermelés és a gyártás praxisához fogott hozzá. Az orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésén (1867-ben) mutatta be először Sarlay a csüileng-indigót, melyből Gorovenak, az akkori földművelésügyi miniszternek mutatványt is küldött. Hét évvel utóbb (1874-ben a Havas Sándor h. államtitkár aláírásával ellátott miniszteriális rendelet Sarlayt a földnaivelésügyi ministeriumba hivja, hogy az indigógyártásról értékezzék. Két évvel később (1876-ban őt bizza meg nagyobbszabásu kísérletezéssel. 1876. október 11 én történt meg az első nagyobbszabásu gyártási kísérlet a magas kormány kiküldöttje előtt, mely fényesen sikerült. A szegedi, bécsi és 1878. évi párisi közkiállitásokon oklevelekkel és érmekkel tüntetik ki Sarlay kezdeményezését és vállalata még sem volt életrevaló. Nem vált be gazdatisztjeink gondatlansága miatt. Ha jobban megszivelintik a kezdeményezést, ma •— husz évvel utóbb — alkalmasint közgazdaságunk, földmivelésünk egy uj terménynyel, gyáriparunk pedig uj, speciális magyar iparczikkel gazdagabb ! Egy negyed évszázadig, az 1851. évi deczembertől az 1875/6-ik tanév zártáig volt a szarvasi ág. ev. főgimnázium kötelékében. És ott — „egyéni hivatásának teljesen megfelelő foglalkozási körében a fenntartó pártfogóság méltányló elismerését s megelégedését — igy hangzik a működéséről szóló okmány — nemcsak osztatlanul birta, de teljesen meg is érdemelte . . . Részletesen szólva, a nevezett tanférfiu, kinek főtantárgyai voltak a természettan, vegytan és meny nyiségtan s melléktárgya a német nyelv és irodalom nemcsak alapos szakképzettsége, de gazdag egyéni eredetisége által tudott az általa őszintén szeretett s atyailag gondozott tanulóságban folytonos figyelmet s tárgya iránti komoly érdeklődést kelteni. Ezzel szerencsésen befolyt öntudatos jellemesedésére mindazoknak, kikkel tanári minőségében érintkezett. Didaktikai munkásságában egyéni gondolkodást józan ítélkezést és a tárgy szeretetéből keletkező önálló munkássági kedvet, ugy tanításának tartalmassága, mint igazi önbirálaton alapuló módszeressége által elérnie
