Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

LENNEK. EMIL előbb a körmöczbányai áll. főreáliskola tanára, 1884—1889-ig a kaposvári m. kir. áll. fogymnásium igazgatója, 1889-től fogva iskolánk direktora. Igazgatósága alatt — a szülők, a társadalom rokonszenves figyelme kiséri iskolánk munkásságát, s a mai konszolidált viszonyok megteremtésében : a céltu­datos vezetésévei kapcsolatban, az egész tanárkar ernyedetlen munkásságának, valamint az iskola és ifjúság iránt érzett szeretetének van nagy része. Az igazgató hisztorikus levén, jelesen Magyarország történelmével foglalko­zik nagy előszeretettel és még körmöczi tanárkodása idejében (1877—1884-ig talált alkalmat, módot a körmöczbányai levéltárban végzett történelmi speciális stúdiumokra. Már Kaposvárit egészen az iskola foglalta le egész erejét; az áll. VI. osz­tályú főgimnáziumának nyolezosztályuvá való fejlesztése az ő kedves gondját is képezte, ápolván szeretettel a kaposvári specziális viszonyoknál fogva ama kap­csokat, melyek az ottani főgimnáziumot — az iskolai czélokra oly sok áldozattal járó — Somogyvármegyéhez fűzik. Intézetünkhöz Lennert, a közoktatási kormány és koronás királyunk bizal­mából 1889/90 tanévtől fogva üdvözölhetjük, mikor is — miként az Ünnepeink czimü szakaszban emiitök, — Királyunk névünnepe alkalmával foglalta el székét. A mi iskolánknál, mely az alsó három osztály — jövőre tán már a negye­diknek is •— parallel voltával, a vidék legnépesebb középiskolája, ugyancsak az adminísztráczió, a vezetés ad töméntelen gondot egy embernek. Miként gondolkodik a társadalmi téren való érvényesülésről, miben látja az ifjúság kötelességeit mint tanárembert, azt a monográfiának fölavató ünnepén mondott beszédében találja meg e sorok kegyes olvasója (müvecskénk 143. lapján.) Ha azt emlitem, hogy kormányunk, az állam és e szab. kir. város ritka ál­dozatkészségének bázisán, karöltve tankerületünk kir. főigazgatójának beiezi Né­meth Antal dr.-nak buzgalmával az ő vezetése alatt kapta iskolánk állandó épü­letét, melynek berendezkedése és fölszerelése körül a legapróbb részletekig ö szorgoskodott, úgy megmondottam azt, a mivel Lenner ezen iskolával és a győri társadalommal szemben legszentebb kötelezettségét lerótta. ARANY DÁNIEL főreáliskolánkon kezdette, mint a matematikai és természettani, nemkülömben az ábrázoló geometriai szak tanára munkásságát. Rövid időre a selmeczbányai bá­nyászati és erdészeti akadémiának volt tanársegédje, majd a miniszteri kinevezés végkép iskolánkhoz köti. A matematikai irodalom müvelésének szenteli szabad idejét. Szerkeszti a „Középiskolai Mathematikai Lapok-"at az 1893. évi deczember hó l-e óta. A lap megindítására az késztette, hogy a tanulókat az intézet falain kivül is foglalkoz­tassa a mathematikával, amennyiben érdekesebb feladatok kitűzésével és megol­dásaik közlésével kelti föl az érdeklődést. Nemes törekvése már megérlelte gyü­mölcseit; a Mathematikai és Physikai Társulat 1894. évi versenye alkalmából az első dijat a középiskolai Mathematikai Lapok egyik szorgalmas munkása (Seidner Mihály, losonczi főgimnáziumi tanuló) nyerte el. BÁNÓCZY GYULA DR. intézetünk iskolaorvosa és egészségtanára, felolvasást tartott az Országos Egész­ségügyi Egyesület Győri Fiókjában. Czikkei : „A győri vízvezeték" a viz analy­zisével, — Orvosi Hetilap 1887. „A gyermekápolásról" 1889. — „Tanács a tanulóifjúság egészségének gondozásáról" 1890. — „Az ifjúság egészségének gon­dozása a tanulóévek alatt" „Értesítő 1892." — Ifjúsági játékok és játszóterek"

Next

/
Oldalképek
Tartalom