Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

vány Dezső Sándor, Enese Rózsa Sándor. Felpécz Tóth S.'.ndor. Gönyö Morócz János, Gyarmat Domonkos Peter. Gyömöre Horváth József. Hédervár Marschalek Antal. Kajár Németh Antai. Kis-Bajcs Hatos Dénes. Kóny Szabó Mihály. Koronczó Roszler Ferencz. Ménfő Kováts Istvánné szül. Tiete Klára Medve Schlesinger Adolf. Mezö-Urs Babies Antal. Nagy-Barát Szabó Julianna. Nagy-Écs Pénzes Mihály. Nyulfalu N y Rozina. Ottevény Flock Józsat. Pázmánd Simon Camilla. Peér Prandik Dezső. Rába-Sz.-Mihály Pados Karolin. Ráró Nagy Károly. Révfalu Kukorelli Márton. Sövényháza Pócza Erzsébet. Szemere Kovács Sándor. Sz.Márton Besskó Alajos. S/..-lván Spiegel J. Gyula. Sziget Hammer Anna Tényö Bándy Mária. Téth Weiler Ignácz- Zámoly Remiéin Antal. Egyletek : 1. Sz.-Erzébet-egylet. Védnök gr. Batthyány Lajosné, elnök gr. Zichy Ottóné, alelnök Hátzky Dénesné, igazgató Mohi Antal apátkanonok, aligazgató Ruschek Antal, pénztáros Holy Venczelné, titkár dr. Ternyei Tivadarné. 2. Jótékony nőegylet. Védnök Sabran Pontevez he rezognő. Elnök Horváth Gyuláné, [iénztáros Horváih Lajosné ; titkár dr, Németh Elek. 3. Győr- és győrszigeti izr. nőegylet, fiókja krajczáregylet. Örökös diszetnök Léderer Simonne, elnök Herzl Zsigniondné, alelnök dr. Ranschburg Salamonnó, [iénztáros dr. Leszlényi Imréné, titkár Szőgyi G. Vilmos. 4. Oltár-egylet. Elnök gróf Zichy Ottóné, alelnök Leeb Anna, igazgató Mohi Antal, aligazgató Vargha János, titkár Háczky Dénesné. 5. Kisdedvédő egyesület. Kroller Miksa, társelnök Karsay Jolán, alelnökök I'untigam Sándorné és Lasz Samu, titkár Récsey Farkas, I. jegyző Zoltán Vilmos, II. jegyzők Rumy Sándor ós Nyögér Antal, pénztáros Giffing Mihály. 6. Szandik-egylet. Czélja: szegény gyermekágyas asszony'ok segélyezése és ujdon született fiúgyermekeik számára koma állítása. Elnök Szalczer Lipót, alelnök Gang Vilmos, [iénztáros Fischer Károly, ellenőr Kanitz József, titkár Szőgyi G. Vilmos. 7. Nichum Avelim-egylet. Czélja : gyászban levő szegény sorsuak és árvák segélyezése. Elnök akkoriban a magyar érzésű szerzetesek tán kivétel nélkül a németesítö kormányrendszer önkénykedéseit s lettek észrevétlen meghiusitói a nemzetellenes irányzatnak ; mig a világi intézetek (kiéve a magyar érzelmű protestánsokéit) a kü'földről behozott tanárok kezében úgyszólván teljesen elnémetesedtek. Akkoriban a magyarok történelmét sem volt szabad külön tanítani, hanemha a világtörténet fonalán egyes sovány fejezetekbe összezsugorítva. Ám tessék csak megkérdezni a panonhalmi fómonostor porjelét és éltesebb tagjait, a kik ott tanultak, miként kerestek és találtak alkalmat a győri fögymnasium tanárai történelmünk és irodalmunk lelkes tanítására?! . . . Mikor aztán egész órák teltek el avval, hogy nemzetünk mindén eseményét jobban megtanították, mint egyéb országokéit: akkor látták csak át a gondolkozóbb tanulók, hogy tulajdonkép ügyesen kivetett hálóba kerittették őket tanátaik, a legüdvösebb hálóba, a melyre akkor égető szükség vala Fojtényinak szépirodalmi működése is igen érdemes munkásság volt, Mint műfordító klasszikus remekek (Horatiusból s az egyház hynmusaiból) és Balde Jakab kiváló uj latin költő verseinek magyar fordításával tűnt ki. Különösen az utóbbiból való átültetései oly szépek hogy az eredetit is , fölülmúlják (I. a győri főgmn. 1860-iki értesítőjét). Mint vallásos költő és iró még máig is közkézen forgó (1891-ben Francsics Norbert rendezte sajtó alá s bővítette meg kedves énekekkel és imádságokkal) s népszerű „Egí Lant" czimü imádságos könyvével n-mekelt. a mely 1841 óta 1872-ig 11 kiadást ért s a melynek eredeti s fordított költeményei, valamint imádságai manap is kiállják a kritikát, ugy hogy nyelvezetének itt ott való simítása által az e nembeli legjobb könyvek közé volna újra emelhető. Pannonhalmán meg vannak még a szívhez szóló áriák hangjegyei is (hiszem, Győrött is bold. Nemesovicsnak hagyatékából), s ekként az érdekelteknek csekély fáradságukba kerülne a könyvnek korszerűvé tétele, a melyről a győri