Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

jaivai, félkörben övezi a Filippi szigeteket, elválasztja Borneo, Celebes, Molukki szigetektől és Uj-Gruineatól. Itt eléri aa egyenlitőt, aztán elhalad a Salamon- és Uj-Hebrid szigetek közt, eléri a Chatam-szigetet és a déli sark felé tart. Nyugat. Minden pont, mely az időhatártól nyugatra egész hozzánkig fekszik, előre van az idővel. Egy hajó pl,,mely az időkelt határvonalának keleti oldalához szerdán, jan. 2-án ért, a határvonalon nyugatra átkelte pillanatában azonnal csütörtökre jan. 3-ára tér át. tű CT* Kg O Ö £3 SO w fa. î— *2 geo r3 C3 Minden pont, mely az időhatártól keletre egész hozzánkig fekszik, hátra van az idővel. Az a hajó pedig, mely az időkek határvonalának nyugati oldalához ér szerdán, jan. 2-án, a határvonalon keletre átkelte pillanatában azonnal keddre, január 1-ére tér át. A ki szerdán, január 2-án keletről jön és éjfélkor vonul a határvonalon át, az azonnal újra fogja szerdát, január 2-át számolni. Viszont aki szerdán, január 2-án nyugatról jön és éjfélkor vonul a határon át, az pénteket, január 4-ét fogja olvasni. Tudvalevő dolog azonban, hogy az időkelt határvonala nem halad egyenesen, hanem kacskaringósan. Ez okból a határvonal nyugatról némely helyen közelebb van hozzánk, mint keletről, azaz nyugatról sok helyütt nem teljes 180 foknyira van tőlünk, mig keletről való távolsága annyival nagyobb. T, i. amennyivel ez a határvonal nyugatról közelebb van hozzánk, annyival távolabb van az tőlünk keletre. Pl. Földirati hosszúsági fekvésnél fogva a Luzon szigetbeliéknek kedden van január 1-jök és pedig pl. reggeli 2 órájuk, mikor Chatam szigetén ugyanaz nap reggeli 6 órájuknak kellene lenniök ; de az időkelt határa miatt itt már 1 nappal később van, vagyis január 2«ika. Vagy pl. mikor Chatam szigetén van péntek, január 4-ike reggeli 2 óra, akkor Luzon szigetén van szerda, január 2-ika 10 óra este. Ezt az időkelt határvonalat, mely sok helyütt annyira megzavarja az időszámitást, 1529-ben kezdték vonni, hogy Spanyolország és Portugália gyarmatbirtokai, melyek miatt sokáig harczoltak, elkülönitve legyenek. Ennek az elkülönítésnek azonban a mi korunkban semmi értelme nincs, és csak emberi önkény tartja fenn. Aztán a házi gazda jeit adott a rágyújtásra. A felesége a hamutartót tette az asztalra. Most megszólal a nyugdíjazott kisasszony : — Nekem sehogy sem tetszik a szivarok mostani elnevezése. — Hát ön hogyan nevezné el ? kérdi a szeplős. — Egy fajtát pl. speranzának. — Persze, hogy Dantéval mondhassa a szivarzó „Lasciate ogni speranza". — Egy másik fajtát Carthagónak. — Persze, mert oly rossz, hogy Carthaginem esse delendam — mondja a kopasz költő. — Egy harmadik fajtát Aetnának. — Mely bizonyára sohase lesz kisebb füstölés közben. — Egy negyedik fajtát „az élet tavaszának''. — Melyről mondják : „Egyszer igen, de többé soha". — Aut-aut is lenne egy fajta neve. — A melyre vagy rá sem gyújtanak, vagy nem sziják. — Polykrates-név is megjárná. — Hogy minden vendég tőle borzalommal elforduljon ? — Hát a Hold-név* nem tetszenék ? — Persze mert nincs levegője ; — Hannibal szép név a szivarnak. — De csak oly szivarnak, melyet nem a szobában, hanem ante portas lehet szivni.