Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Magyar irodalom. 1200 körül. A halotti beszéd. Egyetlen nyelvemlék az Árpádok korából. Megtalálója Pray György. 1505—1556. Tinódi Sebestyén. Mint vándor énekes hegedűs bejárta hazánk nevezetesebb váro»ait és falvait. 1501—1594 Báró Balassa Bálint. Lantos költő. 1573—1637 Pázmány Péter élete, czélja, befolyása, alapításai. 1614—1664 Zrínyi Miklós müvei: Zrinyiász. 1620 — 1704 Gyöngyösi István müvei: Murányi Vénusz, Phönix v. Kemény János emiékezete. 1744—1811 Bessenjei György. A magyar testőrség Bécsben. Franczia felvilágosodás. — Drámái: Hunyadi László, Attila. 1752-1830 Virág Benedek müvei: Ódák, Magyar Századok. 1740—1818 Dugonics András regénye: Etelka. 1725—1801 Gvadányi József müvei : A falusi nótárius budai utazása, Rontó Pál. 1779 — 1795 Kármán József müvei : Fanny hagyományai, Uránia. 1773—1805 Csokonai Vitéz Mihály müvei: Dorottya, Lilla, a lélek halhatlansága. 1772—1844 Kisfaludy Sándor művei ; Himfy szerelme ; regéi : Csobánsz, Tátika, Somlyó. 1795-1830 Kazinczy Ferencz müvei: Bácsmegyei gyötrelmek. Levelezés, Epigrammák, Pályán emlékezete, a nyelv ujitása. 1778—1836 Berzseny Dániel ódái 1790—1839 Kölcsey Ferencz müvei: Lantos költemények, Hymnus. 1788—1830 Kisfaludy Károly müvei: Drámák, Tatárok Magyarországban, Iréné, Csalódások, Kérők, Pártütők, Lantos költemények, Mohács elégia, Auróra. 1800—1855 Vörösmarty Mihály művei: Eposzok: Zalán futása, Cserhalom, Eger ; két szomszéd vár. Lantos költemények : Szózat stb. Drámai : Csongor ós Tünde, Maroth bán ; fordítások. 1822 — 1840 Petőfi Sándor költeményei: Felbök. Gólya, Tisza, Kutyakaparó, János vitéz stb. 1817—1882 Arany János müvei : a Toldi trilógia romantikus eposz ; Buda halála. 1619—1868 Tompa Mihály művei: népregék, népmondók, virágregék, dalok. 1792 • 1830 Katona József Bánkbánja. 1829—1864 Madách Imre. Drámai költeménye : Az ember tragédiája. 1786 -1864 Fáy András társadalmi regénye : Bélteky-ház. 1794—1864 Báró Józsika Miklós megteremtette a regényirodalmat. Müvei ; Abafy. A csehek Ma yarországon. 1813—1871 Báró Eötvös József müvei; Karthausi. Falu jegyzője stb. 1816 -1875 Báró Kemény Zsigmond müvei: Zord idők. Özvegy és leánya. Rajongók stb. 1825. Dr. Jókai Mór a világ legszaporább, legnépszerűbb és legünnepeltebb irója. Kapitány. Mi baja annak a katonán ;k ? Orvos. Napszurása van a tarkóján. Kapitány. Mily mélyen ? * Orvos. Mi baja van önnek voltaképpen ? Beteg. Nem tudok aludni. Orvos. És mi az életmódja P Beteg. Dolgozom mint az ökör, eszem mint a farkas, este pedig fáradt vagyok, mint a kutya és nem jön álom a szememre. Orvos. Hja ! Akkor csak forduljon minél előbb ál atorvoshoz. * Egy társaságban a katonaságról sok mindenfélét beszéltek. Egy fiatal libácska igy nyilatkozott róla : „Ezt a nemzetet már rég óta kedvelem." * Orvos. Mi baj ? Atya. Fiam megbolondult ! ! Orvos. Miből következteti azt ? Atya. Abból, hogy egy fél sonkát evett meg és a szomszéd lányát megcsókolta ! Orvos. Az ön fiának helyén van az esze. Atya. Helyén ? ! Orvos. De az ám. Akkor bolondult volna meg, ha a lányt eszi meg és a sonkát csókolgatja.