Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Magyarok története. 270 körül népvándorlás. 400 körül kunok. 434-453 Attila. 568-803 Avar birodalom. 803 N.-Károly véget j vet az avar birodalomnak. 890 Vérszerződés. 893 Bolgár háború. 924 Pávia megsarczolása. A szász hadjárat. 955 A Lech mezei vereség. 972-997 Géza. 997—1000 István mint vezér. 1000—1038 István mint király. 1000 aug. 15. Koronáztatás. 1038- --1041 Péter először. 1041- 1044 Aba Samu. 1042— 1043 III. Henrik hadjáratai, 1044 III. Henrik 3-ik hadjárata. 1044 — 1046 Péter másodszor. 1046-1061 I. Endre. 1061—1063 I. Béla. Utolsó pogány lázadás. 1064-1074 Salamon. 1074—1077 I. Géza. VII. Gergely beavatkozása. 1077—1095 Szent László. 1083 VII. Gergely beavatkozása visszautasittatik. 1089 László hódítása. 1089-1091 Horvát hadjáratok. 1095-1114 Könyves Kálmán 1114-1131 II. István. 1131—1141 II. vagy Vak Béla. 1141—1161 II Géza. 1143 II. Géza és Manuel közti háború1152 Mánuel leigázza Szerbiát. 1153 Géza kénytelen békét kötni. 1161—1173 III. István. 1161—1172 László ellenkirály. 1162 IV. István ellenkirály, 1173-1196 III. Béla. 1196—1204. Imre. 1205 III, László. 1205-1235 II. Endre. 1217 Keresztes hadjáraf. 1222 Arany bulla. ' 1235-1270. IV. Béla. 1236 Viszály IX. Gergely pápával és Frigyes herczeggel. 1239 A kunok befogadása. 1241 — 1242 Tatárjárás. 1246 IV. Béla háborúja Frigyes és Ottokár ellen. 1252-1254 I. Cseh háború. 1259-1262 II. „ „ 1270 1272 V. István. 1270-1271 III- Cseh háború. 1272-1290 IV. László. 1276 Ottokár megalázása. 1278 Dürnkrüti csata. 1291-1301 III. Endre. 1301 jan. 14. Az Árpádház kihalta. 1301—1304 Cseh Wenczel, 1305-1308 Bajor Ottó. 1308 Róbert Károly királylyá választ atik. 1307—1342 Róbert Károly 1322 Csák Máté elleni háború. 1330 Oláh hadjáratok, 1333 Károly Nápolvba utazik. Az emberek a színészek, a világ a színpad. — A véletlen szerzi a színdarabot, a szenencse kiosztja a szerepet. A bohók megváltoztatják a jeleneteket, a bölcsek a nézők. A gazdagok a páholyokban ülnek, a hatalmasok földszint, és a szegények a kakasülön. A szépnem frissítőkkel kedveskedik, az uzsorások a pénztárnál ülnek, és a szerencse mostohái a gyertyákat nyújtják meg é3 a lámpákat tisztogatják. Az oktondiság zenél mellette, és az idő felemeli és leereszti a kárpitot. ^ Mi az ember? Az embet oly állat, mely élelmiszereit megfőzi (Bürke) ós kereskedik (Smith Adám dr.) Egyéb magyarázat. Az ember oly állat, mely azon korban, mikor a szivarzás, játék, ivás, párbajozás, lovaglás, kutyakinzás egyedüli szórakozása, oktalanabb valamennyi ismeretes négylábúnál. Mózes az embert Isten képének nevezi, Hiób a por fiának, Plató csodának és a mindenhatáság működő eszközének, SoTcrates kis istennek, Plotinos minden jó urának, Philemon a nyomor okának, Herodot nyomornak, Sophokles képnek, Pindar egy árnyék álmának, Shakespeare egy álom árnyékának, Aeschylos és Aristophanes nappali teremtménynek, halandónak, mások asszony szülöttének, Homer, Ossian és a biblia egy fonnyadó falevélhez hasonlítják, Aristoteles az embert kis világnak mondja, Göthe Faust-jában „kis bolondvilág* a neve, Herder mondja : „Az állat az embert a föld látható istenségének tekinti", Qertl Frigyes a teremtés sugárzó koronájának nevezi. Bemmé mondja : Az emberek majd kis angyalok, majd kis ördögök. Schiller az embert egy helyen a nyüvek legnemesbikének, más helyen pedig a természet urának tartja.