Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

November (9-ik hó Romulus idejében). Nyilas h. Sárhó. Télközepe h t 2 3 4 5 fi 7 8 9 1Ü 11 12 13 lé 15 Ifi 17 18 19 1891. Vaszary Kolos elfoglalta az eszterg. lierczegpr, széket, 1755. Lisszabon pusztulása. 1772. Pyrker László sz., 1887. Linű Jenny h., 1772. A magyarok letelep. Bukovinában. 1825. A magyar tud. akadémia alapítása. 1620. Gyöngyösi István sz. 1870. Ponori Tewrewk J. h., 1307. Szövetség a Rűllin, 1825. Széchenyi I. az akad. létre segiti. 1848. Maros-Vásárhely eleste, 1853. Garay János h. 1855. Gaál uyörgy h. 1632. Lützen melletti es ta, 1851. Kossuth Londonban. 1701. II. Rákóczy Fe enez megszökik Bécs-Ujhelyből. 1811. Erkel Ferencz sz. 1760. Budai Ferencz sz. 1674. Milton John h. 1526. II. Lajos holttestét eltemetik Albán, Blum Róbert kivég. Bécsben 1848. 1444. A várnai csata. 1759. Schiller sz. 1792. Katona József sz. 1807. Lendvay Márton sz. 1330. Róbert Károlyt megverik Havasalföldön, 1847. Schedius Lajos h. 1348. A lippai ütközet. 1862. Unland Lajos h., 1848. Janku feldúlja Felvinczet. 1809. Kralovánszky András h. 1716 Leibnitz h, 1629. Betlen Gábor h., 1630. Kepler h. 1861. Sárossy Gyula h. 1858. Mészáros Lázár h. 1773. Csokonay Vitéz Mihály sz., 1883. A magyar akadémia megalakítása, 1869. A Suez-csatorna megnyitása. 1664. Zrínyi Miklós (a költő) h. 1514. II. Ulászló megerősíti Verböczv III. könyvét. 1855. Vörösmarty Mihály h. 1864, Magyar László h. 1891. Csiky Gergely h. 1602. Guericke Ottó sz. 1307. Teli lelövi Geszlert. 1831. Kisfaludy Károly h., 1302. A hajó-iránytű fölfedezése. 1819. Baróthy Szabó Dávid h., 1767. Hófer András sz. 1791. Az első magyar szinelöadás Budán, 1889. Pesty F. h., 1833. Deák F. beszéde a lengyelekért. 1494. Kinizsi Pál h. 1778. Horváth Endre sz. 1812. I. Napoleon átkel a Berezinán. 329. Konstantinápoly alapítása, 1308. A koronázást az esztergomi érsek végzi. 1824. Szilágyi Virgil sz. 1597. Enyedi György h , 1860. Bunsen I. h. 1770. Mária Terézia h., 1830. felkelés Varsóban, 1848. Perczel gyöz Légrádnál. 1204. Imre király h., 1787. Czinár Mór Pál az , 1848. Gábor Áron ágyúi megszólalnak. Orvos. Hiszem maga barátom nem is beteg, s mégis ágyban fekszik. Gzipész. Eltalálta, orvos ur. Orvos. Mért hivatott hát. Csipesz. Az orvos urnái annyit keresek egész éven át, hogy magamban gondoltam, hadd keres en egyszer orvos ur is valamit énnálam* Orvos. Ivott-e a felesége irót, a hogyan rendeltem ? Falusi ember. Igen savanyu volt neki, orvos ur, tehát czukrot tettem bele, és magam itt

r-m ki. * Az ember feltűnően hasonlít az államhoz. Az ész a királynő, az értelem a minisztere, a képzelet a kedvtöltője, az emlékező tehetség a kincstárnoka, szóval a lelki erő a nemesség, mely a királynő udvarát jelképezi. Az érzékek a szorgalmas porgári orsztály, a szenvedélyek a köznép. Ha ez fölülkerekedik, elkápráztathatja az érzékeket, elnyomja a nemességet, és nyaktilózza az ész-királynőt. * Egy idegen egy mathematikustól kérdezi X kereskedő lakhelyét, mire ez igy igazítja útba : „Mozgósítsa a lábait, kövesse a vásártér négyzetének átlóját a földegyenlitövel párhuzamos irányban, a mig oda ér, hol a háromszög két szára egymást metszi; aztán forduljon balra, irjon le egy derékszöget, húzzon egy merőlegest, haladjon ennek irányában 50 lépést, vágja át egy 17 fokú szögben a parallelogram oldalát, akkor ráakad a kereskedő lakására." Az idegen ámulatában elfelejtette a szívességet megköszönni,