Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Az első kézből való czimtári adatok sokkal bővebbek és teljesebbek a tavalinál, mindazonáltal nincs kizárva, hogy a leggondosabb elővigyázat daczára is (bár csekély) elvetések becsúszhattak. Ezeket azonban a »Kis krónikáhan* ellensúlyozni igyekeztem. Rajta voltam, hogy a naptár minden legyen, csak száraz nem. Talál itt az ember sok hasznos és mulattató dolgot. Évkönyvem azonkívül lépten-nyo­mon az Isten-, király-, haza- és emberszeretet magvait hinti el és kegyeletet táplál a haza oszlopos férfiai irányában. Az elébem tűzött czélt jobbadán a helyi szellemi arisztokráczia kegyes jóvoltából érhettem el. Fogadja ezért, kérem, legmélyebb köszönetemet ! Köszenetem illeti a hivatalokat, testü­leteket és egyeseket is, kik készségesen mondhatom : a legnagyobb előzékenységgel kezem ügyére jártak. 1894. [történetileg oly nevezetes esz­tendő, hogy nem egy, de 3 ily évkönyv is megtelhetett volna annak gazdag esemé­nyeivel. Minthogy azonban csak 17 1 /* nyo­matott ivet vettem igénybe, azért ezen ese­ményekben csak módjával dúskálhattam. Mennyire szerettem volna még fölvenni a Jókai ünnepségeket, melyeknek se szere se száma; mennyire a Kossuth-gyás t an nak rendje és módja szerint, stb. stb. annak csak a jó Isten a megmondhatója ! Mind­azonáltal nyoma van naptáramban ezek­nek és sok j|más dolognak is, melyek a mondott esztendőt jellemzik. 1894. politikai dolgokban is eget csapkodó hullámokat vert De én nem léptem a politika terére, mert az nem az én kenyerem. Legjobb, ha a naptár közömbös és a politikai pártokon kivül áll. Éppen ez okból simítottam és csi­szoltam a hol csak szerét tehettem, mert mint a béke embere, visszamaradó fu­lánkot nem szeretek. Bár naptáram elég voluminózus, mégis sok Győrből és Bpestről kapott szebbnél szebb szellemi munka kiszorult belőle. A midőn e nem rajtam múlt hátráltatásért ezer bocsánatot kérek, biztosítom a t. cz. urakat és hölgyeket, hogy az 1896-ra szóló naptáramban e munkák fogják a főszerepet játszani. Az arczképek alá azért írtam mindenhol a neveket, hogy a nem győriek is, teszem : Bpesten, Bécsben, a többi magyar városokban és falvakban élő és külföldi azaz német, olasz, franczia és amerikai ismerőseim is ha e naptárt lapozgatják, megtudják, kiket ábrázolnak. És most, kedves naptáram, vade ! menj, kelj szárnyra, üdvözöld részemről a derék, szeretve tisztelt, nagyrabecsült közönséget, mely már két elődödet annyi szeretettel és kegygyei melengetett. Repülj kinek-kinek kezébe, asztalára, vidítsd fel a bánkodót, oktasd és világosítsd fel a tanácsért hozzád fordulókat ! S mig te ide-oda szállasz, ne hidd, hogy én tétlenkedem : az utódodnak nö­vesztem a lenge szárnyait . . . Szőgyi G. Vilmos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom