Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Friedmann Jakab (Kóbi bácsi). Győrszigetben jobblétre szenderült. Hosszas és nehéz szenvedésektől váltotta meg öt a halál. Egyike volt azoknak, kik egész lélekkel, jóvoltukkal az emberiségéi, melyen szeretettel, lelkesedéssel csüggnek. Csöndes, hallgatag természetű ember volt. Társadalmilag szerény ; kedves tulaj donainál fogva pedig az ő köreiben általános rokonszenvnek örvendett. Kiváló része volt ebben, hogy a mi jót, szépet, hasznost és üdvöset cselekedett, akár erszénye, akár ékes és diszes tolla közreműködésével, azt mindig önzetlenül tette. — Dr. Fischer Gyula főrabbi mondta a megkapóbucsuztatót. Áldás és béke a nemes sziv, a nemes barát drága poraira ! Pereszlényi János. E derék református lelkésznek biográfiája az 1894-ik évfolyamú naptáramban jelent meg. Temetése impozáns és megható volt. Diszes gyászbeszédeket tar tottak a ravatala mellett. Temetésén jelen volt a város színe-java felekezeti külömbség nélkül. Carrier John és neje Springer Hermin. Carrier John, a győri csónakázó-egylet művezetője vitorlázás közben feleségével együtt a viz alá merült s belefúlt, E mélyen megrendítő katasztrófa a győri Duna hátán történt s feledhetetlen borzalommal vési be magát ugy a vízi sport embereinek, mint a nagyközönségnek emlékezetébe. Carriert nagyon szerették társai, mert az elhunyt maga volt a jóság, szivélyesség, barátiasság, a kivel soha