Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

olvasmányoknak utasításait, átalakítja ama községet, melybe sorsa viszi erkölcsileg és anyagilag. Hogy ezt tehesse, elsajátította mindama ismereteket, melyek a gazdaemert prakszisában segítik, Hallgatott gazdasági tanintézeti tanfolyamot Keszthelyen, az okszerű méhészetet Dzirezon és Berlepsch szerint elsajátítja, bejárja e czelból a külföldet, s huzamosabban időzik Felső-Olaszországban és Görzben. Mindamaz okos dolgokat, melyeket tudásának vágyával a természettudományuk foliánsaiból kibetűzött, a bécsi világtárlaton (melyen 6 hétig foglalkozott gazdasági és tanügyi tanulmányokkal) látott vagy ott hallott a Kir, magy. Természeti.-Társulat felolvasó estéin — melyekre gyakran felrándult — értékesítette Kis-Zomboron e kis mezővárosban, melyben 1862—1873-ig működött. Kiváló buzgalmával a tanügyi kormány figyelmét magára terelte ; vasszorgalmának köszönhette, hogy már 1873-ban az arad-csanádmegyei tanfelügyelőség tollnoka lett, hol a tanügyi adminisztráczióval megismerkedve, mint öná'ló iskolalátogató is működött és jegyzösködik az iskolát dirigáló tanácsban. Az 1874. év őszén az aradi tanítóképzőhöz került segédtanári minőségben. Szép képzettségének s ambicziójának érvényesítése czéljából, hogy az emelkedés útját egyengesse, egy évi szabadságot kér, helyettesítőit ott a preparandiában a sajátjából dijazza, s a bpesti testvéregyetemen készül —- „a föelemi tanitó" — a tanári vizsgálatra, s azt a tanítóképzők tanárvizsgáló-bizottsága előtt az 1879-ben fényes sikerrel le is tette. A kitűnő pedagógus vissza is tér Aradra, hol fényes egyéni tulajdonságainál fogva nagyon mogszerették s emlékét ma is hiven őrzik. A preparandiának ajándékozza vagy ötszáz kötetből álló könyvtárát, mely ez idő szerint is „Csepreghy-kö^iyvtár« czimmel kezeltetik. Hat évet töltött Aradon, majd Csáktornyára került a tanítóképző rendes tanárául. Időközben fészket : családi tűzhelyt alapított. Hogy serdülő gyermekeit a kellő neveltetésben részeltethesse, hét évvel ezelőtt hozzánk kéreszkedett és a közoktatási kormány készséggel teljesítette kérelmét. Minek vázoljam én a jelent, ismerik Csepreghy möködését a tanárét és igazgatóhelyettesét. A helyi sajtó is nem egyszer emlékezett mg róla: a profeszszorról, ki tudásának egész apparátusával dolgozik a nőpreparendiában, az ipar és kereskedelmi iskolában, kinek ügyes módszerét a magammal hasonszőrű tanáremberek oly sokszor dicsérik azok, kik a tanítványokkal egyetemben oly közel állanak az Ő énjéhez, a kik az ő baráti szeretetéből oly bátran kiveszik részüket. A mi jubilánsunk élte delén ünnepelheti jubileumát. A vállas hatalm.is alak nem holmi szegény „filozoter"-t juttat az ember eszébe. Szerény, sebtében idevetett vázlat számába megy ez a kis czikkelyünk a holnapi örömünnep alkalmára, melyből kiveszi részét lelkének egész őszinteségével a győri tanárvilág és a győri társadalom ; nagyrabecsülésüket Csepreghy egész teljében birja. Vajha a magáénak is vallhatná azt ö itt mi közöttünk : erőben, egészségben és boldogságban soká, nagyon soká ! (Csepregi kitüntetése a 141. 149. oldalakon van leirva). Lasz Samu. Tauber Károly. Tauber Károly Győrött született 1848-ban. Testestül lelkestül győrinek érzi magát. A gymnasíumot a győri benczéseknél végezte, jogi tanálniányait pedig Győrött és Bpesten. Győrölt élte gyermekjátékait, itt töltötte ifjú korát, itt izmo sodott férfiúvá s küzdötte magát fel a társadalom egyik közbecsült tagjává s lett egyúttal a politikai harczok szinterén a 48-as és függetlenségi pártnak alelnöke s oszlopos tagja. A függetlenségi eszmékért sohasem szűnt propagálni, a legnemesebb idealizmussal küzd ezen eszmékért és az ő szalonja gy ülőhelye az országos függetlenségi párt vezéregyéniségeinek. Az ő lakásának erkélyéről hangzott