Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.
Hintók fuvara. 1. Kétlovas hintón a Bel-, Ferencz- és Ferdinándvárosból a vonathoz vagy a hajóhoz, vagy pedig vissza 70 kr fizetendő A vasúttól a hajóra 70 kr. Uj- és Nádorvárosból ugyanide 1 frt: Időn kivül az első fél óráért 75 kr, minden következő negyedóra 30 kr. 2. Egylovas hintón a Bel-, Ferencz- és Ferdinándvárosból a vonathoz vagy a hajóhoz 50 kr. Vonattól a hajóra 50 kr, vissza is 50 kr. A Bel-, Ferencz- és Ferdinándvurosbói a színházba vagy a vigadóba 50 kr. Ugyanide Uj- és Nádorvárosból 70 kr. Időre első félóra 50 kr„ minden következő negyedóra 20 kr. 3. A várakozási idő óraszámra fizettetik. 4. A kocsi belsejében el nem férő egy-egy drb. podgyászért külön 10 kr fizetendő. A győrvárosi és pályaudvari posta- és távirda-hivatal kezelő személyzete. Felügyelő Kapi Resső hív. vezető (milleniumkor lesz jubiláns). Főtisztek : Dóczy Endre, Horváth Mihály és Sirsich László. Tisztek Hajnal József, Lőw Vilmos, Mentler Vincze, Szabó Ágoston. Segédtisztek Gritsch János, Horváth Sándor, Klopfer Síiksa, Podoba Gyula, Simtion Gyula, Vallentin Ferencz, Barcza Ferencz, Kalmár Ödön, Czopf Sándor. Orsohovszky Károly. Ke.elők : Ájer Gizella, Gombos Annt, Silberknoll Gizella. Kiadók Hluchany Szidónia, Kapi Ilona. Újvárosban Szily Janka. Szabadhegyen Horváth Ferencz. Szállító postamester Janicsek József. Postamesterek a megyében. A8szonyfa Somogyi Pál. Bezi Haibzinger Francziska. Böny Németh Samu. Bödöge Kara Teréz. Markota Kara Teréz. Csikvánd Csorna Szidónia Csiliz-Radama félistenek rajzát : fölér kész látásukkal, tapinthatásukkal, ugy, hogy mind a sirig el nem felejted őket, mert akkor is elevenen fognak lelki szemeid előtt állani ! Máskor megint elbeszéltettem vele a görög irodalomba vágó könyveinek (régiségtan, mythologia, irodalomtörténet és történelem) készítése történetét, a melye', röl a Szvorényi-féle magyar irodalomtörténet oly nagy dicsérettel szól s a melyekről a győri tankerület kir. főigazgatója mathematikus létére többször akként nyilatkozott előttem, hogy erkölcsi okulására és unalma elűzésére nem ismer nálok hathatósabb segédszert. Valóban, az élénk előadás, a tanulságoknak kedves lehozása, az események és intézmények lélektani alapjának egészen természetszerű fölfejtése: mindez az élet, s nem csupán az elmélet számára tanító egyénnek képét tárja elénk, a ki előbbre valónak tartotta, hogy tanítványait erkölcsi és hazafias eszmékkel és érzelmekkel táplálja s jövő pályájukra előkészítse, sem mint az elméletnek száraz és untató adataival gyötörje őket. Forrásokul felhasznált minden oly könyvet, melyeket akkoriban a tudomány ep chálisoknak hirdetett. De hogy mily tanitó volt ó az iskolában leginkább kitűnik ama szép értekezés bői, melyeket a győri főgymnasium 1853. és 56. programmjában tett közzé. Ezen didaktikai czikkelyeiböl tükröződik is tanítói egyénisége és magyaros zamatu jelleme. Egyébként pedig mondhatom : ha valaki Horatiust értelmezni akarja az iskolában, alig találhat ma is kedvesebb és finomabb mintát, az ö eljárásának rajzánál. Hát azt említsem-e, hogy a német tanrendszer szigorú rendeletét, mely szerint mindent németül kellett tanítani, mi módon kerülte meg ? ! Belefogott a német beszélgetésbe s jóformán csak előadásának tárgyát jelezte németül : azonnal átcsapott a magyar beszédre, hogy a tanulandó dolgok tudása kétségessé ne váljék ; mert neki — úgymond — a nyelv mindegy, csak a tárgyat tudja a diák. Igy játszották ki
