Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

7. Győri kir. ügyészség. Kir. ügyész: dr. Pittler Bálint; kir. alügyész : dr. Fischer Gyula, dr. Farkas Gyula; írnokok: Wirthl Ferencz, Sárfy Mihály; fogházfel ügyelő : Karsay Sándor ; fogházorvos : dr. Tury Sándor. M. kir. pénzügyigazgatóság. Karták Pál kir. tan. pénzügyigazgató, Puntigám Sándor titkár s pénzügyig, helyettes. Nemesszeghy István, Hátzky Dénes titkárok. Kappel Béla, Stuller József, Szombath György, segédtitkárok. Csorna Béla, Papp Emil, fogalmazók. Beyer Ferencz főbiztos. Schercz Béla, Békeffy Béla kataszteri nyilvántartó biztos. Péter Ferencz kataszt. irattári kezelő irodatiszt és tb. fogalmazó. Számvevőség. Borsody József számvizsgáló főnök. Jády Gyula, Szita József, Csánky Dániel, Schwertner Ferencz, Gombos János, Legény Lajos számtisztek. Segédhivatal. Kuhárszky A. irodavezető, Posszert Gyula irodatiszt, csehszombathi Szombathy István, Nemesszeghy Gyula és Janda Géza állami végrehajtók. Győri Mr. adóhivatal. Séh János pénztáros. Szita Gyula ellenőr. Csodányi Dénes, Baumgartner Sándor adóhivatali segédek. Gede I., Pauka Tibor, Fejes József és Sebestyén Jenő adótisztek. Baross Ferencz illetékkezelési számellenőr, Rikker János állandó dijnok. Pénzügyőrség. Biztos Reissner Dániel, szemlészek Stegmüller György és Etz Józsefi Győri Mr. sóhivatal. Tárnok Gallov Károly. Ellenőr Hametmayer Lajos. Mázs?tiszt Zahoranszky Sándor. GyŐri Mr. dohányáru-raktár. Gondnok Mercz János. Ellenőr Ross József Győri kir. fővámhivatal. Tárnok Kiss Mózes. Ellenőr Szentkirályi Sándor KOSSUTH LAJOS. Dr. Jókai Mór, mint a képiselöM/ szónoká' ml ùeszéde Kossutü Lajos ravatalánál. Révparthoz ért a gálya, — világkörutat járt kormányzásával. S megtértében egy uj világot lelt maga előtt az ó világ helyén. A régi tölgyerdő táján c- k egyes vihartörte törzsek állanak még. Kilencz lustrum mult ei azóta. Ledült a többi, de a kidőlt erdő helyén egy uj pálmageszt emelkedett föl a/.óta ... \z egyvivásu korból megtört alakok, megőszült fejek fogadják a visszatérőt ; de körülöttük egy uj nemzedék támadt; szeretetbenőseihez hasonló, de munkában erősebb, ismeretekben tudósabh azoknál. Ha látná a visszatérő e szép, uj világot, lelkének a földi megdicsőülését kellene éreznie ... De vájjon nem látja-e? Minekünk, a kik hiszünk a lélek halhatatlanságában, hinnünk kell azt, hogy Kossuth hamvaival együtt a lelkét is elhoztuk Magyarországba. A lélek nem hagyja el azokat, a kiket szeret s ő neki annyi szeretni valója van itten! . . . Légy üdvöz hazádba visszatérő lélek ! Hozzád beszélünk, midőn hamvaid előtt állánk ! Te meghallod nemcsak azt, a mit hozzád szólunk, hanem azt is, amit érzünk. Te meglátod nemcsak azt a néptengert, melyben koporsód tova úszik, hanem a szivekbe is belátsz ! És látod ott, hogy a hála enyészhetetlen a magyar nép szivében azon nagy történelmi alak iránt, ki a magyarhoni jobbágyat, a bibliai Lázárnak ezt a képmását, szolgai sor-