Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.
szokás szerint vegyes élelmi czikkek — kivéve a nyers husnemüeket és gombákat — árusíthatók. A szénatérre helyeztetnek a szerszáinfák, fazekasok, üvegesek és mindenkor a széna-piacz ; a mennyiben a fazekasok itt el nem férnének, a Kossuth Lajosutczán helyeztetnek el. Piacz a Nádorvárosban : N.Ádorvárosban a Zöldfa-vendéglő és Szücs-ház előtti térségen vegyes élelmi czikkek — a nyershus és gombanemüek kivételével — nyernek piaczot. Koppasztott baromfi-piacz : Koppasztott baromfiak csak a „Káposztás-köz" hen árusíthatók. Csizmadiák és ezipészek piacza : Csizmadiák és ezipészek heti- és országos vásár alkalmával a vásártéren a ház-sor mentén a Baros-utczától minkét oldalon helyeztetnek el. Piaczok a vásártéren : A vásártéren a következő iparosok kapnak piaczi helyet : a) a vasúti áthidalás fala meilett, a czédulaházza! szemben: kalaposok, szűcsök és szürszabók ; b) a vasúti állomással szemben, a honvédliget déli oldalán : az asztalosok és esztergályosok ; c) a czédulaház déli oldalán, a korlátok mellé: a bádogosok, rézművesek, szitások, kötél-készítők és szíjgyártók ; d) a vásártérre néző ház-sor mentén, o czizmadiák és czipész 6 ^ mellett: a kékfestők, vászon- és posztóárusok, valamint a sapkakészitök ; e) az uj gabona-vásártéren : a kas-árusok ; f) az uj gabona-vásártéren,, a Hets-telep felé néző oldalon: a kocsigyárosok és a fan műknek nagy és kis árusítói. (póznavégen ka'impázó, hadonázó apró kisasszonyokat méltóztassanak e gyűjtő név alatt érteni) . . . Pezsgőn lüktető, eleven élet az ott abban a kabinok keretébe foglalt víztükörben. Az ember szinte elfelejti a búját, az emberek rideg közönyét, dermesztő részvétlenségét, az élet ezernyi apró és nagy kellemetlenségeit cs egyébb kedv- és egészségrontó dolgokat. Ott reng, hullámzik, játszik előttünk a mozgó habvilág, s a mint belemerülünk, hallk csobbanással gyűrűznek körül a langyos hullámok, susogva, zsongva, hízelegve és becézve. Ezek legalább mindig őszinték, mindig egyformán ölelnek ; nem szeszélyesek és változékonyak, mint az emberek ! Csak az idő volt egy ideig olyan mint valami öntelt szép hölgy. Hol kedvesen mosolygott, biztatott, kaczérkodott, hol meg duzzogó, békétlen arezot mutatott, maga se tudta tán miért. Talán a meteorológusok nem udvaroltak neki eléggé ? ! Kiszámíthatlan egy ilyen kényes úrhölgy szeszélye, vénája. De ne zúgolódjunk immáron se a szép hölgyek ellen, se az időjárás ellen ! Érjük be azzal a ritka gyönyörűséggel, hogy együtt láthassuk itt ismét egymást úgy mint tavaly meg tavaly előtt, meg azelőtt és kedvünkre locsolhatjuk, zúdíthatjuk egymás nyakába a szép szőke Duna hűs habjait ! . . . Micsoda olympusi látvány ez itt ! A kik nem szemlélhetik, azoknak még halvány sejtelmük sem lehet róla. "gigyjék el kérem ! Nem szeretek túlozni, de merem állítani, hogy megfizethetlen szcénéria .... Megannyi hajlós termetű istenasszony és istenkisasszony simuló uszó-kosztümben a bő, formátlan görög tűnik" helyett. Nimfák és najádok csevegnek, kacagnak a vizben, a viz fölött és a alatt (azaz hogy pardon ! a viz alatt sem csevegni, sem kaczagni nem lehet. Maradjunk hát csak a viz felett !) Szép fehér karjaikon végigsiklanak a vizgyöngyök, melyeket a nap égő csókjai szikkasztanak onnan fel, s a viaszosvászon-sapka alól elökandikáló eszemad-