Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1895-ös évre. Győr, 1894.

Györ. — 1743. márcz. 6. óta szab. kir. város mely 1870 óta önálló törvényhatósági joggal van felruházva ; a megyei közigazgatás központja. Duna, Rába és Rábcza Összefolyásánál, élénk forgalmi élettel. Ferrói hosszúsága 35 fok és 36 perez. Székhelye a megyés püspöknek, a kir. Ítélőtáblának, esküdtszéknek, kereskedelmi és iparkamarának, pénzügyigazgatóságnak és számos közhivatalnak. Jelentékeny kereskedést üz hol vizén, hol vasúton Bpest, Bécs, Sopron, és Pápa felé, Gyáripara jelentékeny. Nevezetesek pénzintézetei, rakodó partjai és telephonhálózata. Lakosok s/.áma 15,799 r. kath. — 29 .görög kath. — 28 gör. kel. — 3211 ág. ev. — 1201 reform, — 2525 zsidó. Templomai : a 4 sírbolttal biró püspöki székesegyház, a karmeliták temploma és zárdája, a benczések kéttornyú székháza a főgymnáziummal és lakrészszel, a püspök vári XV. századbeli Dóezy-kápolna, a magyar- és német kórház temploma, az Orsolya-szüzek zárdájának temploma, a kálvária 3 kápolnával és kápolnás stácziókkal, az ujv. plébánia-templom, a györszigeti plébánia-templom és az irgalmas szüzek temploma. Továbbá az ágostaiak temloma és konvent épülete, a helvét hitvallásuak temploma, a hivek nélküli nem egyesült görögök egyháza, (Vaica Sabbas vezetése alatt 1611. a Rácz-utczá! a költözött szerbek már hihaltak.) A haladó párti izraeliták ujv. kupolás temploma, végül a maradi párti izraeliták szigeti temploma. 1044-ben Györ és Ménfő között ütközött meg Péter Aba Sámuellel, 1278-ban innen indult IV. László a morvamezei ütközetre. 1403-ban Stibor és Gara foglalták el. 1440-ben Giskra. u ajd Cilley lett a vár parancsnoka. 1524-ben a mohácsi vész után Sárffy Ferencz győri kanonok és várkapitány 12 lovassal és Czetricz Ulrikkel felkeresték a Cselében II. Lajos holttestét és Fehérvárra szállították. Ezen időközben Németh Antal dr. elnök vette át a szót, s az alapszabályok átdolgozására és az egészségügy propagálására a következő urakat hozza javaslatba : Gróf Laszberg Rudolf főispánt, Zech meister Károly kir. tanácsos, polgármestert, Lippay Géza alispánt, Kroller Miksa főgimnáziumi s Lenner Emil főreáliskolai igazgatót, Csepreghy Endre kisdedvédö-egyesületi elnököt, Samu Feren czet, ugyanezen egylet alelnökét, Dorner Béla dr. győrmegyei tiszti főorvost, Petz Lajos dr. városi tiszti főorvost, egyesületi titkárt, Stirling Károly gyógyszerészt s végezetül — a gyűlés jóváhagyásával — önönmagát : az elnököt. A díszközgyűlés megéljenezte a kiküldött bizottságot. Pár perez múlva deputáció élén megjelent Csepreghy, zugó éljenzés fogadta ; Kroller jelenti, hogy Zittritschné úrhölgy gyöngélkedés miatt nem jelenhetett meg a testvéregyesület ünnepén. Németh Antal elnök üdvözölte ekkor Csepreghy Endrét a kővetkező beszéddel. Mélyen tisztelt Vendégeink ! Tisztelt Közgyűlés ! Sokszor hallottam, hogy az életben vajmi nehéz az emberi cselekedetek lánczolatában azon eszmét megjelölni, a hol a kötelesség végződik, illetve a hol az érdem kezdődik. „Önzőknek születtünk" —- mondja br. Eötvös, s rámutat a gyermekre, midőn eis•> játékaiban már főszernélynek tekinti önmagát; rámutat az ifjúra, a ki ön érzeményeinek áldoz legtöbbet, Fáy András szerint pedig az önzés, mint a levegő körülöleli a természet minden tárgyát, tehát az embert is. S mert ez igy van, éppen azért tulajdonítunk oly nagy értéket az olyan nagy ténykedéseknek, a melyekkel még fásult kebel, vagy a mindent fitymálni szokott rideg észjárás sem hozhat önérdeket, vagy Önzést kapcsolatba ! Ezért becsüljük azon embertársainkat, a kik jó szivük sugallatát követve a szegények arcáról a fájdalom sajtolta könnyeket letörlik ! S mit szóljunk, mit mondjunk azok-