Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1894-es évre. Győr, 1893.
Egyes ev. községek. Községek Lelkészek Felügyelők Községek Lelkészek Felügyelök Bezi Mészáron István Kozma Bálint Uj-Malomsok Szigethi Dániel Tóth Gyula Enesén s. 1. Szigethy L. Csikvánd liöuy Tulnai József Fischer István Mérges Borbély János dr. Fischer Sánd. liöuy Györgyházán N.-Móriczhida Kovács Mihály ( 'sik váiid Hetvei Mór Tóth Gyula Réthi Pálmay Lajos Földváry Elemér Felpécz Madár Mátyás Tóth Sándor Pálmay Lajos Óttevénj s. 1. Porboly Gy. Felpécz Kis-Baboth Iliász László Matkovich László Szemére Hörényi Lajos Bozzay János Hali pusztán Györ Nagy-Baráti Fadgyas János Bozzai János Téth Horváth Samuel Barcza Géze Győr s. 1. Kovács Istv. Téth v.-l'r cz-Kajár Matisz Károh' MatkovicVi Zs. Kani Takács Gyula dr. Földváry E 1 Tekintettel a legújabb adatokra. ír. város, 1743. márt-/. Ii. óla szab. mely 1870 óta önálló törényhatósági joggal van fölruházva : megyei közigazgatás központja. A 'una, Bába és Rábcza összefolyásánál, lénk forgalmi élettel. Ferrói hosszúiga 35 fok és 30 perez. Székhelye a legyes püspöknek, a kir. Ítélőtáblának, sküdtszéknek, kereskedelmi és iparamarának, pénzügyigazgatóságnak és íámös közhivatalnak. Jelentékeny ke;skedést üz hol vizén, hol vasúton pest, Bécs, Sopron és Pápa (elé. Gyáriara jelentékeny. Nevezetesek pénzinzetei, rakodó partjai és telefon-hálóita. Lakosok száma 15,799 r. kath. - 29 görög kath. — 28 gör. kel. — ill ág. ev. r— 1201 reform. — 2525 idó. Templomai : a 4 sírbolttal bíró püs>ki székesegyház, a karmeliták temDma és zárdája, a benczések kéttornyú ékháza a fó'gymnáziuinmal és lakszszel, a püspökvári XV. századbeli iczy-kápolna, a magyar- és német >rház temploma, az Orsoiya-szüzek rdájának temploma, a nagyobb és sebb papnövelde kápolnái, a nádorrosi plébánia temploma, a kálvária kápolnával és kapolnás stácziokkal, ujv. plébánia-templom, a győrszigeti mánia-templom és az irgalmas szük temploma. Továbbá az ágostaiak temploma és nvent. épülete, a helvét hitvallásnak nploma, a hívek nélküli nem egyet görögök egyháza, (Vaica Sabbas vezetése alatt 1612. a Rácz-utc/.ába költözött szerbek már kihaltak.) A haladó párti izraeliták ujv. kupolás temploma, végül a maradi párti izraeliták szigeti temploma. 1.044 ben Györ és Ménfő között ütközőt; meg Péter Aha Sámuellel. 1278 ban innen indult IV. László a morvamezei ütközetre. 1403-ban Stibor és Gara foglalták el. 1410-ben Giskra, majd Gilley lett a vár parancsnoka. 1524-ben a mohácsi vész után Sái'fíy Ferencz győri kanonok és várkapitány 12 lovassal és Gzetricz Ulrikkel felkeresték a Gselében II. Lajos holttestét és Fehérvárra szállították. 1543-ban Buda és Esztergom eleste után Győr lett Bécs elökapuja. 1566. szept. 7. a derék Salm Elek kapitányhoz küldte a török nagyvezér Zrínyi Miklós fejét. 159 í-ben Hardeck kapitány feladta Hasszán beglerbégnek. 1598. márcz. '27? Pálffy és Schwarzenberg visszafoglalták." 1705. és 1706. Rákóczy hadai megszállták. 1763-ban nagy földrengés pusztított. 1809. jun. 13. volt a felkelő nemessék csatája a francziák ellen; aug. 31. I. Napoleon Győrött éjjelezett. 1818. és 1849-ben sokat szenvedett Győr. Az árvizek és tűzvészek gyakran sújtották. Részei : Bel-, Uj-, Ferdinand-Ferencz-, Nádor-város és Szabadhegy. Kórházai : 1. A városi kórház 1773. dr. Mullarcz H. Gebhardt és neje által 22,000 írttal alapíttatott. 2. Az irgalmas szüzek győrszigeti kórháza magán