Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1894-es évre. Győr, 1893.

Stein Bernát 1023 frt 91 és fél kr, Wolf Miksa és Károlv 1171 frt -17 és fél kr, Ott Ernő 1202 frt 20 kr, Mihályffv János 1232 frt 47 kr, Keppich j Illés 1212 frt 47 kr, Pfeiffer László 1630 frt 94 kr, Gaszner Ede 1763 frt Of) kr, j Kohn Adolf's társa 1831 frt 11 kr, Baek Hermann 2357 frt 99 kr. Ezen 71 közül ! esak 42 érvényesítheti jogát. A millenniumi kiállítás 1896. évi május hő 1-én lesz megnyitva s október 15-ig tart. Két. főcsoport lesz : történeti és jelenkori. Kerületi bizottságok felállíttatnak : 1. Aradon, 2. Beszterczebányán, 3. Brassóban, 4. Budapesten, a budapesti kereskedelmi és iparkamara külterületére. 5. Debreczenben, 6. Eiuméban, 7. Győrött, 8. Kassán, 9. Kolozsvártt, 10. Marosvásárhelyt, 11. Miskolczon, 12. Nagyváradon, 13. Pécsett, 14. Pozsonyban, 15. Sopronban, 16. Szegeden, 17. Temesvártt. A kerületi bizottságok hatásköre kiterjed az illető kereskedelmi- és iparkamara egész területére. E bizottságok elnökei az illető székhelyeken működő főispánok, budapest vidékére nézve Pest-, Pilis-, Solt- és Kis-Kunmegye főispánja, Fiúméban a kormányzó, alelnökei : az illető kereskedelmi és iparkamara elnökei és az ott székelő gazdasági egyesületek elnökei (Budapesten az országos egyesület egyik elnöke) ; előadói : az illető kereskedelmi és iparkamarai titkárok : tagjai : 1. a kereskedelmi és iparkamara alelnökei, a kamara iparosztályának bel- és kültagjai; 2. az ott székelő gazdasági egyesület alelnökei, igazgatói választmányi tagjai és titkárja ; 3. az országos kiállítási bizottság elnöke által kinevezett tiz tag. A csoportbeosztás tervezete : 1. Bányászat és kohászat. Bányászati szakoktatás. 2. Mezőgazdaság, gyümölcsészet, kertészet, szőllőszet, méhészet, állattenyésztés, selyemtenyésztés, állati termények, tejgazdaság. Ezen szakmába vágó szakoktatás. 3. Erdészet, vadászat, halászat. Erdészeti szakoktatás. 4. Borászat, pinczészet. 5. Élelmi czikkek, mint ipari te m ékek. 6. Vegyészeti ipar. 7. Textil-ipar. Ruházati ipar. S. Bőr-ipar. 9. Vas- és fémipar. 10. Fa-ipar. Rutor-ipar. Dekorali ipar. 11. Kő-, agyag- és üvegipar. 12. Papír-ipar. 13. Sokszorosító műipar. 11. Arany-, ezüst-, díszműáruk, ap áruk. 15. Gépipar, jármüvek. 16. Közlekedés, hajózás és tengei szet. 17. Építési ipar. 18. Hadi felszerelés. 19. Tudományos eszközök és n szerek. 20. Zenészét. 21. Egészségügy. 22. Háziipar, fegyenczipar. 23. Nevelés- és közoktatásügy. 24. Képzőművészet. 25. Történelmi csoport. 26. Néprajzi csoport. A millennium ügyéhez. Györ, 1893. febr. : Miden ünnep, de kivált orszá ünnep alkalmával, minden kiv lik a mindennapiság hámjából uj arezot, uj szint, uj ruhát iparko ölteni. A millenniumot remek kiállítás nagyszerű ünnepségekkel fogjuk- m megülni. E ritka momentum diszes sére és megörökítésére nem cseP hatással lenne az is, ha az egész állítási évre az eddigieknél 2-sz( szélesebb oly levélbélyegek kerülné: forgalomba, melyek a magyarok vándorlását és letelepedését, valan azoknak egész évezred alatti törté tét, illetve története főbb mozzana képekben is ábrázolnák. »De gustibus,« persze »non est putandum, « hanem én a millenni levélbélyegek számára azonfelül, \: a homlokon balról a 896 és jobbra 189ó. évet tüntetnék ki, a követi történeti képeket tartanám elfog hatóknak :