Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1894-es évre. Győr, 1893.

iczmulatság alkalmával bemutattak. y hiszem uram, hogy már láttam t valahol ! Az ur (gúnyosan). Az lehetséges, írt oda gyakran ellátogatok ! Egy ivó levele a biráléhoz Több hét itt egy vig- és egy szomorujátékot Idtem önnek megbirálás végeit. Vá­u a becses válaszát. A bíráló válasza. Örömmel olvastam QŐkét müvét. Legnagyobb sajnála­nra azonban elfelejtelte ön rnegje­;ni, hogy melyik a vig, és melyik a miorujáték. * A színházban zsúfolásig tele a föld­út. X. egész súlyával Y.-ra támasz­dik és arczát a vállán keresztül dugja. X előveszi zsebkendőjét és erősen igragadja vele Y. orrát. Y. Au, Au, Au! X (megfordul). Bocsánatot kérek, ; hittem, hogy az én orrom. * X. Kinek van a legtöbb bejelentője? Y. A balálnak. X. Hogyhogy? Y. Mert először küldi a betegséget, án az orvosokat, aztán a közjegy­, végül a papot, s csak mindezek után mik meg maga. X. Honnan van az, hogy a tudatlan berek a leglnubbak és legfennhéjá­)bak ? F. Hát nem vette ínég észre, hogy •akok a fejüket sokkal magasabbra Iják, mint az épszemüek. X. (megneheztelve). Mikor önt meg­ugatom, soha sincs otthon ; talán here esem. Y. Sőt ellenkezőleg, ha önt látom, szen oda vag g ok. Ódáját, a halhatatlansághoz « küldé X. megbirálás végeit. Y. válasza, (visszaküldve kéziratát), a csomag sohse fog a cziméhez itni. (t. i. a halhatatlansághoz). Bálon egg éltes ur egg libácskához. A tiszta erkölcs a szemetbői világlik ki. A libácska. Oh, ön nagyon hizeleg. * Egg gazdag, de nem épen okos falusi uracsot bemutatna':. Van szerencsém önnek X. urat bemutatni, ki az utolsó baromkiállitáson aranyérmet nyert. * Angus. Édes menyem, ezt a pecse­nyét nem valami jó zsírban sütötted. A fanyalgó mengecske. Micsoda, pe­dig minden libazsíromat fáczánból gyűj­töttem. 1. Közönséges ájnlásnál a szoros ru­hákat, füzot stb. hamar kell felnyitni, az ájultat hideg vizzel vagy eczettel leönteni; szagoltassunk vele borecze­tet, kölni vizet, vöröshagyma-darabot, reszelt tormát ; s ha kicsit magához tér, itassunk vele eczetes vizet. — Ha azonban az ájulás erős gyógyszerektől, felfúvódástól, kábitó gőzöktől, szenve­délyektől, fáradtságtól, bőtöléstől, el­vérzéstől, méregtől stb. származik, ugy azonnal orvosért kell sietni. 2. Álmatlanság ellen való sok moz­gás, munkásság, friss levegő, hideg fürdő, korai fölkelés, szeszei italok el­kerülése, lábviz sóból, igen meleg láb­viz egy marék hamuval lefekvés előtt, a fej mosása és lassú kefélése. 3. Nátha elháritására kell mérsékelt meleg szoba, kevés eledel és rendes székelés. Náthás ember zsebkendőjét ne használjuk, náthást ne csókoljunk és vele ne háljunk. Nátha ellen a tes­tet hideg fürdőkkel és dörzsölésekkel kell edzeni. 4. Szédüléskor feküdjünk le hamar behunyt szemmel a legközelebbi pam­lagra vagy ágyba. Tartsunk a szédülő orra alá boreczetet, vagy adjunk a szájába egy czilromréteget. Jó hasznát venni a meleg lábviznek, melybe mus­tárt, és konyhasót leltünk. Tartózko­dás falusi levegőn. Néhány Hoffmann­csepp czukorral is jó szolgálatot tesz. 5. Ggomorégetésnél orvoshoz folya­modjunk. (>. Bossz emésztéskor ne együnk ne­héz ételnemeket, igyunk hide:; friss

Next

/
Oldalképek
Tartalom