Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1893-as évre. Győr, 1892.

Mi okozta Kisfaludy Károly halálát? S

zületése édesanyjának életébe került; az apai szigor kiűzi a nagyvilágba a poétát, ki majd katonáéknál tölti idejét, majd ecsetjével és — tollával keresi nélkülözések közepett nagy keservesen kenyerét. Az „Auróra'- megjelenése, az Auróra kör meghitt barátsága és utóbb a legnagyobb magyarral, Széchenyivel való szellemi rokonság megaranyozták a fiatal, derékban kettétört élet kora alkonyát. Meghalt élete virágában, élete 42. évében. Az oroszlán — irta volt Gaal, Kisfaludy „Irene"-jére czélozva csak az egyik karmát mutatta ki, mit nem alkotott volna maga az igazi oroszlán, ha erejét kifejthette volna? . . . Kisfaludy meghalt 1830. évi nov. hó hó 21-én. Meggyászolta a nemzet kegyeletes érzületében, midőn Kazinczy, ki alig egy évvel utóbb szintén sirba dőlt, — gyászfátyolt kötött kalapjára. Most, halála után hatvankét évvel szülővármegyéje emel szobrot Kisfaludy Károlynak ; a költő harmadik szobormása lesz. Az egyik a Ferenczyé, a másik Kiss Györgyé, és a mienk : Mátray Lajos Györgyé. Az örök emlékezetű tizek kiadják műveit, szobrot emelnek halhatatlan emlékének és szellemét, emlékét hiven őrizik a Kisfaludy Károly kijelölte irány hű ápolásával : a Kisfaludy-Társaságban. örökbecsű essayk, közöttük a Bánóezy József pályakoszoruzott műve tárgyazzák azt a szenvedésekben, nélkülözések-, ben véghetetlenül gazdag, örömök hiján levő életpályát. Ezen pályarajzhoz nyújtok im itt egy szerény kis adalékot. A hetvenes évek derekán, vagy tizenöt évvel ezelőtt az öreg Jakab Elek bácsi jóvoltából megnyílt előttem az Akadémia belső fülkéje, s ott olvasgathattam a levéltár sárgult fóliánsai között Kisfaludy Károly gyöngybetüit. A levelek mindegyikéből megismertem a nemes lelkületű, de boldogtalan poéta gyöngéd lelkét, szivének varázsát és azt a párját ritkító szeretetet, mely Kisfaludyt barátaihoz: jelesen Gaal Györgyhöz, a bécsi Esterházykönyvtár direktoráh:z és különösen ennek angyali jóságú neiéhez, Károlyunk őrangyalához kötötte. Dobogó szívvel olvastam a német nyelvű leveleket ; egyiket a másik után. Fiatal legényke voltam ; a félszázados port, mely az ereklyéket boritotta, csak félve, nagy gyöngédeden simítottam le a merített papiros rost-bordáiról, azt hajtva lelkemben, hogy ez a por is a költő idealismusának — zománcza. himpora, Kisfaludy és Gaal leveleit mintegy kiegészítik Tatay plébánosnak merített kék papirosra irt levelei. Czimezve vannak ezek Sehedl Ferenczhez, — ki azokat később már a Toldy névvel megjelent » Irodalomtörténet «-eben részben felhasználta. Tatay azon kevesek közül való, kik Kisfaludy Károly én-jét, életének rajzát a maga teljességében ismerték. Az egyik levélben megérinti a biografus Kisfaludy Károly halálának okát is, mely tudtommal eddigelé aligha van valahol megírva, s csak kútfő formájában rejtőzik ott az Akadémiában, a Kisfaludy-ereklyék közt. Tatay elbeszélésében szintén a pesti Magyar-utcza szerepel. Kisfaludy ott lakott az életrajzában mindenütt szereplő szegény csizmadiánál, — kinek czimtábláját is a költő festette. A csizmadia bocsátotta áruba Kis-