Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1893-as évre. Győr, 1892.

A lakások körüli egészségi tekintetek. A déli és nyugati szeleknek ki nem tett és a keletről és északról fúvó szelektől érintett helységek a legegészségesebbek. Hogy mért van ez igy ? Megmondom. 1. A délről fuvó szelek jobbadán nedvesek és melegek, nem igen magas az utjok, tehát nehezükre esik a légkörben összegyűlt párák elterelése. A déli szelek Ázsia és Afrika homokpusztáin áthaladva a Földközi-tenger fölött sok felszivott gyanús párával terhelten látogatásunkra jönnek. Itt megbénítják a testünket, lanyhává teszik s egyállaHn a rothadást előidézik. 2. A nyugati szelek, irányukat az Atlanti-tengeren átvéve, viharosak, temérdek párát tartalmaznak s esőt és havat hoznak. 3. A keleti szelek télen is nyáron is jobbadán szárazak s mint szárazföldi szelek sokkal metszőbbek a tengeren által jöttéknél. 4. Az északi szelek jeges és havas vidékekről jővén, magasra szádnak s hidegek és szárazak. Ezek egyenletességük által kitűnnek s a rothadás ellenzői, mert tisztítják a levegőt és lehűtik a talajt, továbbá uj erőt szereznek a vizenyős légkörtől elgyengült idegeknek. A nagy városok előkelő részei többnyire nyugatra, a szegényebb részek ellenben keletre fekszenek. Hogy véletlen, ösztönszerűleg vagy megfontolás után jártak-e igy el az építkezésnél, arra manap már nem nyerhetünk felvilágosítást. Hogy azonban ez a fajta építkezés mért van igy helyesen, a következőben találjuk a magyarázatát : A keleti szél magasan, a nyugati alanti rétegeken fuj. Ha az alanti nyugati szél egy nagy városon átviharzik, akkor ennek minden a föld közelében lengő rossz páráit magával viszi és a város keleti részén keresztül a szabadba fújja. A magas keleti szél ellenben az útjába eső lakások, kovácsműhelyek és gyárak füstjét és a száraz időben felszálló miazmákat a város fölött elszállítja. A nagy városok nyugati részeit éri tehát először a mezőről jövő nyugati szél, mig a keleti szél a városban kerekedő tisztátlan párák nagy részét azon által magával viszi. Ha az előkelő városrészek a keleti oldaltg foglalnák el, akkor egy káros párákkal terhes szélnek lennének kitéve és az épületek minden kényelmük és csinosságuk daczára is egészségtelenek lennének. Lakásunk választásánál azonban nemcsak a világtájakra, hanem a talaj minőségére is kell ügyet vetnünk. A magasabb helyeken fekvő lakások rendesen egészségesebbek azoknál, amelyek a völgyben elterülnek ; mert a magasabb helyeken kevés a miazma, mig a völgyben özönével töltik be a légzésre szükséges levegőt. Ha tehát módunk van benne és a körülmények nem gátolják, akkor a város nyugati részén s emelkedett helyen válaszszuk lekásunkat.