Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak naptára az 1893-as évre. Győr, 1892.

Normanapok. Is Az udvari színházak május 4-én és 28-án zárvák. Május 4-ike előestéje néhai Mária Anna császárné és királyné, június 28-ika pedig néhai I. Ferdinand császár és király halálanapjának. 2. Hamvazó szerdán (febr. 15.), Gyümölcsoltó B.-A. napján (márcz. 25.), Virágvasárnaptól húsvéthétfőig (márcz. 26— ápr. 3.) Pünkösdnapjára (május 21.), Űrnapján (június 1,), Kisasszonynapján i (szept. 8.) és deczember hó 22—26-ig ugy színi előadások, mint nyilvános ' hangversenyek és tánczvigalmak tiltva ! vannak. 3. Színi előadások tarthatók, de nvil- ! vános hangversenyek és tánczvigalmak nem. És pedig : az egész advent alatt ; karácsonytól vízkeresztig decz. 25—január 6.), hamvazó szerdától virágvasárnapig (febr. 15—márcz. 26.,) minden parancsolt böjti napon u. m. febr. 22., 24. és 25; május 24., 26., és 27-én ; szept. 20., 22. és 23-án ; decz. 20., 22. és 23-án ; pünkösd előtti szombat : Péter és Pál; aug. 15. ; nov. 1.: Karácsony előtti napokon ; továbbá : minden pénteken ; adventben minden szerdán és végül aug. 20-án mint nemzeti ünnepen. Â magyar szent korona országainak védőszentjei. Magyarország védőszentje: sz. István király ünnepeltetik augusztus 20-án. Erdély » sz. László » » június 27-én. Horvátország » sz. Illés és sz. Rókus » jul. 20., aug. 16. Tótország » sz. Iván » jun. 24-én. Dalmátország » sz. Spiridion » decz. 14-én. Magyar tengermellék » sz. József és sz. Vid »' márcz. 19. és jun. 15. Törvénykezési szünnapok. Ezeket szabályozzák: 1) 1868. DIV. j fej. 255. §; 1840. XV. t.-cz. II. rész" •cz. III. ez. I. fej. 100. §. 2) V. cz. 1 j 201. §. 3) VIII. cz. 1. fej. 357 §. izraelitákat nem szabad törvény elé idézni. Szombaton; Purimkor; Pesszach 1., 2., 7. és 8. napján ; Schebuótkor : Tischó Beab napján ; Rosch-Haschána 1. és 2. és Jom-Kipur napján; végül Sátoros ünnepkor és Törvény-öröm napján A zsidóév 5653 közönséges év, melynek 354 napja van, és tart 1892. szept 22-től 1893. szept. 10-ig. A törökév 1310 közönséges év, melynek 354 napja van és tart 1892. jul. 26-tól 1893. jul. 14-ig. Egyéb tudnivalók az időszámitásról. À csillagászati, polgári és zsidó ho'dévröl már beszéltünk. Trópikai év az, mely egyik napéjegyentői a másikig terjed. Ez akkor kezdődik, mikor az északi féltőkén a tavasz beáll. Az egyházi évnek a közönségestől eltérő kezdető ós vége van : ugyanis karácsony I. napja o ötti 4-ik vasárnappal (adventva^árnap) 1 e'dődik s az azelőtti szombatfal végződik. Az ó-római évben, mely tavaszkor kezdődött, c»ak 10 hónap volt: 1. márczius, 2. május, 3. június. 4. quintilis, 5. sextilis, 6 September, 7. október, 8. november. 9. deczember. Az l.

( 2., 4. és 7. hónap 31, a többi 30napos volt. Ezt az évet Numa Porapilius a 31 napos januárral megtoldotta. A római időszámítás oly zűrzavaros leíir