Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.
Szemle: Könyvszemle
megmunkálásuk módjával ismertet meg. A könyv második részében remek példákat talál. Say Kornél tervrajzai nyomán az ügyes barkács polcot, szekrényt, — játékvonatot, autót, körhintát, hajót, vitorlást, víziturbinát, stb. készíthet. A könyv önállóságra szoktat, a mesterségek megbecsülésére nevel és valóban élvezetes órákat szerez szorgalmas és ügyes olvasójának. GAÁL ISTVÁN: SZÉP MAGYAR TÁJAK. (VIII + 415 oldal, 48 tábla, 33 szövegkép. Kiadja a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1944.) Nemrégiben jelent meg Gaál dr-nak ez az újabb munkája. Ez alkalommal igazán hézagpótló munkáról van szó. Régen vártunk már olyan niűvet, amely közérthető nyelven foglalkozik hazánk természeti tájainak leírásával. Néhány éve Francé: Földünk kincsei című munkájában mesélt országunk kincseiről, értékeiről. Francé munkája azonban mégis csak ügyes összefoglalás, Gaál dr. könyvében ezzel szemben megbízható útmutatót kapunk. Az írót nem kell külön bemutatnunk. A természettudományokban jártas közönség jól ismeri egyik korábbi, a Természet Világa című sorozatban megjelent Föld és az Élet története című kiváló munkájából. A „Szép magyar tájak"-ban hazánk geológiáját és az ezzel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja az író. Nem „száraz leírásokkal 1- találkozunk, hanem eleven képekkel. Évtizedes tapasztalatait, tanácsait mondja el Gaál -dr, útmutatót ad arra nézve, hogyan járjuk hazánkat, mit nézzünk meg. Ezért külön érdeme a könyvnek, hogy olyan részeket válogatott össze a szerző a hatalmas anyagból, amelyeket turistáink és természetjáróink "kevésbbé ismernek. Ezért maradt ki a Balaton és a Bakony agyonjárt vidéke. Helyébe a kevésbbé ismert Börzsönyi hegység és Cserhát került. A tíz fejezetre tagozódó könyvben megismerkedünk a Kárpátok keletkezésével (Tisia elmélet), a Duna történetével. Innen már a közeli hegyekbe rándulunk ki, a Cserhátot és a Börzsönyt (utóbbit az író hegyeink Hamupipőkéjének nevezi, méltán) járjuk be, tovább pedig a Mátra vidékét. Aztán megismerkedünk az európai aranyországgal s az arany pályafutásával. Külön fejezet szól az alvilág csodáiról, a barlangokról. így kerülünk el a Felvidékre, egészen a Tisza-ikrek bölcsőjéig. Baranya is kevéssé ismert vidék, ezért meg kell látogatnunk: a Mecsek vadregényes tájainak megismerése után már csak Erdély van hátra. Az utolsó fejezetek a sóvidéket és a Hargitát tárgyalják és a Mezőség ismertetésévei befejeződik a tartalmas munka. Elégedetten tesszük le a kétségtelenül értékes művet azzal a jóleső érzéssei, hogy gazdagok vagyunk. Országunkban még nagyon sok kincs hever parlagon, csak fel kell tárni, meg kell ismerni, szélesebb körökben ismertetni. Ez utóbbi különösen fontos. Ez a tulajdonképeni célja is a könyvnek. Az eljövendő idők kedvezni fognak a természetjárásnak. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik ezen tudományok iránt. A szerző jól tudja ezt, ezért adja már most a természetjárók kezébe munkáját, hogy megmutassa mi a feladatunk a jövőben ezen a téren. Hazánk tájainak ismerete, országunk bejárása nemcsak a szakemberek dolga! Külön ki kell emelnünk, hogy a szerző rendszeresen használja hegyeink magyar nevét. Ideje, hogy átvegyük és átmenjenek a köztudatba A hatalmas munkát gondosan összeválogatott felvételek díszítik. A kiállítás az Egyetemi Nyomda közismert jóízlését dicséri. Szeretnénk, ha minden természetjáró könyvtárában megtalálhatnánk ezt a szép munkát. Kotsis Tivadar.
