Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Adattár: Felpéczi Pecz Aladár: Báró Gemmingen Zsigmond cs. kir. táborszernagy. (1724-1806)

Báró Gemmingen Zsigmond első felesége szül. báró GemmingenGemmingen Eberhardina-Johanna, akivel 1750-ben kelt egybe és akit mint 22 éves fiatal asszonyt alig öt évi házasság után az antwerpeni Citadella gyakorlótere mellett sírba kellett tennie, két leánygyermekkel (KláraLudovika, később férj. báró Gemmingen-Hoffenheimné és Mária-Benedikta, később férj, mörchlingeni báró Berlichingen Dietrichné) és az 1752-ben született Eberharddal ajándékozta meg. Ez utóbbi később a Strassburg melletti Kehi-váránál vívott ütközetben elesett. Második házasságát gróf Althann-Grusbach Adolf Mihály cs. kir. titkos tanácsos és neje szül. galanthai Esterházy Johanna Franciska-Xaverina hercegnő leányával az 1733-ban Brünnben született Franciska-Xaverina csillagkeresztes hölggpel 1763-ban kötötte báró Gemmingen Zsigmond. Ebből a házasságból kilenc gyermek származott, akik közül azonban csak a következők élték túl a szülőket: 1. Mária-Anna, szül. 1765-ben Bécseben, 1792-ben gróf Batthyány János cs. kir. kamaráshoz a vasmegyei Csákányba ment nőül (fl815). 2. Terézia, szül. 1771-ben a csehországi Kuttenbergben, később La More kapitány neje (fi 808). 3. Franciska, szül. 1773-ban Kuttenbergben, később báró Sternegg cs. kir. kamarás, kapitánynak lett neje. 4. Antónia, szül. 1775-ben Győrött. Mint hajadon Mannlieimban halt el 1828-ban. 5. Zsigmond-Nepomuk-János, szül. 17771 május 2-án Győrött. Badennagyhercegségi ezredes és kamarás, (f 1843. Mannheim.) Neje szül. báró Gemmingen-Rappenau Charlotte és a házasságból született kilenc gyermekkel folytatódott a családnak treschklingeni ága, amelyből báró Gemmingen Zsigmond táborszernagy maga is származott.") Báró Gemmingen Zsigmond második nejének szépapja, gróf Althann Adolf-Mihály fontos szerepet játszott a mohácsi vész utáni török világ idején hazánkban, mert gróf Pálffy Miklós halála után 1600-ban Esztergom várának parancsnokává nevezték ki, amely tisztét 1605. év nyaráig töltötte be. Működéséről Némethy Lajosnak az Esztergomi Régészeti és Történeti Társulat kiadványában megjelent 1900. évi munkája („Emléklapok Esztergom múltjából") részletesen megemlékezett. Gróf Althann Adolf-Mihály fia volt báró Althann Kristóf és neje szül. Teuffel Erzsébet bárónőnek és családjuk már az 1578 : XXVI. t. c.-el magyar indigenátust nyert. Mivel a győri várnak parancsnoka 1552-ben Teuffel Erazmus, 1575-ben pedig Teuffel András volt, így valószínűnek látszik, hogy a családnak győri kapcsolatai már ebből a korai időből származnak. •) Az egyenes leszármazottak közül jelenleg életben vannak: a) Báró Gemmingen-Hornberg Gusztáv-Nepomuk (Schloss Bürg, Württemberg) fiai: János-Weiprecht és Zsigmond-Reinhard, kik közül az utóbbi a német légi haderő főhadnagya. Leánya; Mária-Gabriella. b) Báró Gemmingen-Hornberg Gusztáv Nepomuk unok-testvére, báró Gemmingen-Hornberg Adolf (Darmstadt) és ennek gyermekei. A család szövetségének („Gemmingen'

scher Familienverband") székhelye Saarbrücken és annak jelenlegi feje Dr. jur. báró Gemmingen-Hornberg János-Lothár.