Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról

semmisítéstől s még így magukban is nagyértékű alátámasztó! az elmúlt időkben vajúdott kérdéseknek és problémáknak, betekintést engednek a folyamatos történelmi fejlődésbe és egyes korokban felvetődött kérdéseknek megismerésére segítenek. Győr várának története általában ismert. Míg a XV. század végéig a nyugati végeket volt hivatva megvédeni, arrafelé irányuló csapatmozdulatokat fedezni, vagy seregek nyugodt megszervezését lehetővé tenni, addig a töröknek Magyarországba való benyomulása, a mohácsi csata és Buda elfoglalása után, általában a XVI. századtól, már keleti végvárrá lett. Feladata a török nyugat felé való terjeszkedésének gátat vetni, előnyornulásában lehetőleg feltartani; valósággal Bécs kulcsa s így a nyugati keresztény kultúra védővára lett. A XVI. század közepével kezd Győr igazán fontos szerepet játszani. Ettől az időtőt fogva fordul a figyelem feléje, ekkor kezdődik a kor hadászati követelményeinek megfelelő kiépítése és a törekvés, hogy harci értéke a mindenkori hadiépítészeti fölfogásnak megfelelő korszerű színvonalon maradjon. Győrnek, mint általában minden várnak, katonai fontossága fekvéséből adódott. A Dunának Pozsony alatt megoszló déli ága mellett fekszik, tőle északra a Csallóköz holtágaktól és mocsaraktól átszabdalit területét, délre pedig a Rába, Rábca és Marcal folyó kiterjedt mocsarait találjuk. Itt, a vizek találkozóján, állt Győr vára. Ma ez kevésbbé érthető, mert a sok ágra szakadt vizeket megfékezték, a medrek szabályozottak s a mocsarak nagyrészét lecsapolták. Nyomukat ma már csak a Hanságban találjuk meg. Győrön át vezetett az út nyugat felé a Porta Hungaricához, a Lajta hegység és a Kis-Kárpátok átvágásához, hol a Duna évezredek előtt utat tört magának a Bécsi-medencéből a Pannon-síkságra. Ezzel vízi összeköttetés létesült a Magyar Alföldről a bécsi medencébe, hol később a németrómai birodalom hatalmas városa, Bécs fejlődött. A Csallóközt északon határoló Dunaágba szakad a Nyitra, Vág és ezzel még külön akadályok adódnak Bécsnek keletről való megközelítésére. Győrön át vitt nyugat felé úgy a járható, mint a hajózható út, s Győr megkerülni csak hatalmas északi, vagy déli kikanyarodással volt lehetséges. Ezért is volt oly fontos hadászati pont Győr, hisz rajta keresztül vitt nyugat felé a legrövidebb út, ezt kellett előbb birtokba venni, vagy legalább is helyőrésgét nagy erőkkel lekötni, hogy az út Bécs felé szabad legyen. A középkori Győr várának magva a mai Püspökvár volt, a várost csak hevenyészett földhányások, rőzsefonatú sáncok és árkok övezték. Kép vagy terv ebből az időbő nem maradt fenn. Mint említettük, az Osmán hatalom nyugat felé való ter-