Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Ruisz Rezső: Győr háztartási helyzete

A helyzet megértéséhez tudni kell azt, hogy az iparforgalmt lakossággal abszolút többségben lévő városok épp úgy, mint a társulati- és tantiémeadóra alapozott pótadójú városok között között több volt az olyan, amelyeknek hosszú évek munkáját kellett még a városépítésben pótolni és olyan munkákat elvégeztetni, amelyek Győrött mér régen befejezettek voltak. A vagy önigazgatásra fordított kiadások fejátlaga Győrött 7.90, ez kevesebb mint akár az iparforgalmi lakossággal abszolút többségű városokban, akár a dunántúli városokban, akár a mérsékelt pótadójú városokban, akár az 50.000-es lélekszámú városokban átlagban tapasztalhatunk. Egyedül azokban a városokban adtak ki kevesebbet a vagyonigazgatásra, amelyekben a pótadó alapját javarészt a társulati- és tantiemadó képezte. A vagyonigazgatási kiadások mérlegelésénél azonban nem szabad a kiadások fejáth.gával egyedül beérni, hanem a vagyonigazgatási bevételek összegével kell azokat összemérni. Tekintettel arra, hogy most a költségvetések fedezet oldalának vizsgálatához jutottunk erre amúgy is azonnal sor kerül. A szükségletek elemzése után a háztartási költségvetés másfk oldalának bírálatához érkeztünk el. Vizsgáljuk azt, hogy a bevételek összege milyen arányban volt a városi lakosság számához viszonyítva és a bevételek a nyolc fejezet egyes rovatai között miként oszlottak meg. Az 1943. évre vonatkozó magyar költségvetésekben a városok általánosigazgatásból átlagosan 26.12 pengőt vettek be és ez az összeg a bevételek 45.7%-ával volt egyenlő. Győr az általános igazgatás fejezeten 37.76 pengő összeget irányzott elő bevételként, háztartási bevételének 49.7%-át. Már ez a két adat összevetve az országos átlaghoz, azt bizonyítja^ hogy Győr jobban munkálta ki az általánosigazgatás fejezet bevételi lehetőségeit, mint más város, illetve azt, hogy adókból többet vehetett be amazoknál. Amíg azonban egyelőre csak az országos átlaghoz hasonlítottuk a bevételeknek ezen összegét, addig most vizsgálhatjuk speciálisan azon városcsoportok összegeihez is, amelyekhez Győr jogosan számítható. Az általános igazgatás fejezet bevételei az 51—75°/o-os pótadókulcsú városokban csak 27.40-et tettek ki, az ötvenezres lélekszámú városokban csak 28.90 pengőt, azokban a városokban, ahol a pótadó alapjában a társulati- és tantiemeadó vezetett, csak 29.70 pengőt, a dunántúli városokban pedig 30.75 pengőt, míg azokban a városokban, ahol az iparforgalmi foglalkozású lakosság többségben volt 31.30 pengőt. Győr 37.76 pengős arányával kiemelkedő helyet foglal el tehát minden szempont szerinti csoportosítás esetén is. Tekintettel arra, hogy az általános igazgatás bevételeit később jobban részletezni is szándékozunk, ezzel a kérdéssel jelenleg többet nem kívánunk foglalkozni.