Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról

háza az észak-nyugati sarokban volt. Ennek helyén ma már egy új ház áll, de a polgármester háza, bár erősen átépítve, még ma is megvan. Magas falán két sfinx néz le az utca forgalmára. A terven az a ház is megvan, hol a vár mérnökei és az erődítmény pallérjai laktak. A szöveg szerint a karmelita atyák által lakott házban „el lehetne helyezni'' a mérnök századost is. A mi szempontunkból különösen becses a 3 nagy kazamata rajza, hova „mindent el lehetne helyezni, mi az erődítményhez tartozik". Ezek 69 toise (régi francia öl, egyenlő 1.959 m-rel, ^ehát kb. 136 m.) hosszúak „raktárul lehetne őket felhasználni" — így a magyarázat szövege — „mert nincs a városban ennél nagyobb szabad térség. Ezek és a gróf Folca-Esnec(?) háza igen tágasak, közöttük szekerekkel is meg lehet fordulni. A ház a kamarának nem kerülne semmibe, s meg lehetne takarítani azt a pénzt, mibe azok lakása kerül, kik a várhoz tartoznak." Ezek a részletes javaslatok megerősítik azt a feltevésünket, hogy a részletrajz egybeesik avval az idővel, amikor a katonai építészeti hivatal épületét átadták a karmelitáknak. Ez 1699 feb!uár 4-én történt (V. ö. Pater Antal: „A győri karmelita rendház 200 éves története 1697—1893" (Győr, 1897). A hosszú kasanaáták bejárata az ottani ágyúpad (cavalier) mögött van, s egész a bástya hegyéig nyúlik, két leágazással a bástya-torkokhoz. Mint a szövegből is kitűnik, ez a terv egy nagyobb részletes tervnek része, és igen érdekesen mutatja a bástyák kiépítését. Készítője ismeretlen. A bécsi hadilevéltár őrzi Sparr „Atlas du Cours du Danube" c. művét. (B. IV. b. 113. K. 39. sz.) M. 7. Ebben megvan Győr színes alaprajza, 1 :5500-as léptékben, pontos város-térképpel. Méretei 370X230 mm. Ugyanezen műben van egy távlati kép Győr várnak keleti részéről. Előtérben fák és alakok. A vár falai bizonyos helyeken piros festékkel vannak kiemelve, a lap alsó felében profilok a sáncokról, melyeknek falazása ugyancsak piros színnel van feltüntetve. A tollrajz szürkén van árnyékolva, méretei 168X280 mm. Felírása: „Vue de Raab". M. 8. Ez egyedül ismert látképe Győr várának keleti oldaláról. Kétséget nem szenved, hogy helyszínen készült, s ezért teljesen megbízható képe a XVIII. századbeli Győrnek. Dr. Eperjessy Kálmán „Kéziratos térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban" című művében (33. lap) többek közt ezt írja: „Nagy figyelmet érdemel a Sparr-féle kézirati atlas. A két díszes kötetből álló munkát Fr. Nicolaus de Sparr 1751-ben készítette Lotharingiai Károly számára, az ő hagyatékából került egy katonai mérnöki irodába, majd a bécsi Kriegsarchivba. Az egyes rajzok aláírásából és keltezéséből megállapítható, hogy azokat a szerző a helyszínen készítette. E rajzok műemlék- és építészet-történeti szempontból is figyelmet érdemelnek." Ugyancsak dr. Eperjessy idézett munkájában, mint melléklet, szerepel egy tollrajz Győr látképével északról. Készült