Győri Szemle, 15. évfolyam, 1944.

Pfannl Jenő: Kézirajzi tervek Győr váráról

rén, melyek Europaszerte, tehát a győri erődítéseknél is követésre találtak",... majd tovább Specie Dániel, I. Miksa felszerelő mestere (Rüstmeister), ágyútelephelyekre, a derékszögű bástyákés ravelinekre nagy súlyt fektet „Architektúra von Vestungen" c, művében; az árkok védelmére folyosószerű kasamátákat ajánl és a várfalakat lehetőleg takarni igyekszik az ellenség elől. Befejezetlen alaprajz; a bástyatorkok részben még nincsenek kihúzva, kivéve a szentdombi bástya déli sarkáé. Ügy ez a bástya, mint az Üj- és Rába-bástya mögött ágyúpad (cavalier) áll. A háztömbök meg vannak rajzolva, úgyszintén a folyópartok és a külső árkok széle. Rajta lépték 100 lépésig, felírása: „Raab". A rajz a lap alsó felét foglalja el, míg fölül a florenzt vár teljesen kész alaprajza van előrehaladott kidolgozásban. Miután Speckle műve általában a várakkal foglalkozik, ezt » lapot kétségkívül fenti művéhez készítette, de nem fejezte teljesen be.

10

) Ugyancsak a badeni nagyhercegi magánlevéltár térképgyűjteményében (XVII. k., 36. 1.) Győr várának egy felette érdekes színes alaprajza található 1597-ből. F. 6. (4. ábra.) Teljesen új alaprajzi elgondolás, észak—déli irányú szimetria-tengellyel, s benne a Ferabosco-féle alaprajz (Ferdiánd-féle állapot) pontozott vonallal van megadva. Ebben az elgondolásban a várnak három kijárata, hat bástyája van fülekkel és torkokkal, a 7. bástyának, mely az északi — dunai — oldalon a tengelyben fekszik, sem torka, sem füle nincs. Két-két bástya kötőgátja előtt a vizesárkon túl egy-egy pajzsmű (Ravelin) fekszik, a bástyák mögött pedig párosan, teljesen szimetrikusan, ágyúpadok. Az egész rajz kétségkívül valami újraépítési terv lehetett,, mely nincs tekintettel a helyi adottságokra és telepre, s jóvaí nagyobb, mint maga az eredeti vár volt. Csak mint kuriózum bír értékkel. Jelzése: Raab. Lépték 800 lépésig és 1597 évszám között I. M. E. összefont monogramm. A betűk mögött rejlő személy ismeretlen. A XVII. sz. elején Győr várnak átépítése, illetőleg fejlesztése erősen foglalkoztatta a szakköröket, erre mutat két szép tervrajz is. Az egyik a Karlsruheni magánlevéltár térképgyűjteményének G. 154. sz. lapja. F. 7. (5. ábra.) Ez egy nagyméretű tussrajie és kétségkívül a várárkok vízellátásának zavartalanságára vonatkozó átépítési tervezet. Az idetartozó szöveg hiányában csak a rajzból kivehető elgondolásokra vagyunk utalva. A várfalakat és háztömböket egyszerű vonallal rajzolták. Az ostromlók távoltartását az ismeretlen tervező megtört vonalú széles sáncvonallal akarja megoldani. Ezt a sáncot a Rába-mederben lévő zsiliprendszerrel szakítja meg. Zsilip van tervezve még a Rábca med* **) Speckle Dániel (1536—1589.) építész. Müvében említi, hogy Komárom várán dolgozott és ismeri Györ várát. V. ö. Storno Miksa: Adalékok a Győri vár építéstörténetéhez. Győri Szemle, XII. évf., 3. szám, 1941.)