Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

ADATTÁR - Dr. Jenei Ferenc: Győr szab. kir. város jubileumi ünnepségei

Mit szeretek a városon? Ha otthon maradtam volna, nem állhatnék Isten hegyén kegyetlen és gyönyörűséges vártát s a lelkem mélyén nem volnának az embernek, „istenfiának" mámoros és szédületbe ejtő látomásai. Mit szeretek a városon? A könyveket is, a jóbarátokat, az összejöveteleket, az embereket. Szeretem a problémákat, gondokat, melyek el nem fogynak, mert egynek megoldása tíz újat vet föl, hogy minél meszszibbre lát az ember, annál nagyobbnak lássa és érezze azt, amit nem lát és nem is láthat soha. Szeretem a munkát, a szakadatlan magvetést, amely az írás szava szerint is könnyben történik. Szeretem azokat, akik szavamat hallgatják, akiknek megpróbálhatom föltárni azt, ami bennem közlésre érett látomás. Szeretem a városban azt, hogy nekem a kis parasztgyereknek nyitogatta a szememet. S azért mert messze föléje nőttem már, nem felejthetem el, hogy elindítóm volt. Ne méltóztassanak félreérteni. Nem nagyzolás, nem gőg, nem elbizakodás mondatja ezeket a szavakat. Nem is vágytam s nem is vágyom ki városunkból. Amikor azt mondom, hogy a város fölé nőttem, nemcsak magamra gondolok, hanem mindenkire, aki az én utamat járta és járja. Arra gondolok, hogy sok van a városban, amit nem szeretek. Sok van, ami rosszabb a falunál. Van salak, van csatorna, van testi és lelki nyomortanya. Arra gondolok, hogy a város sokban lemarad a földön, amíg mi fölfelé szárnyalunk. Vagy ha tetszik a régi szemléltető hasonlat, a tyúkanyó a vízparton marad, míg a kacsafiókák messze úsznak a szabad vizén. Talán még mindig nem tartoznék egyéni véleményem ide, ha ezzel kapcsolatban nem vetődnének föl még nagyobb és komolyabb problémák. Toldi estéjében mondja Toldi Lajos királynak: „Szeresd a magyart, de ne faragd le," szóla, „Erejét, formáját, durva kérgét róla: Mert mihaszna simább, ha jól megfaragják? Nehezebb eltörni a faragatlan fát." Lajos király válasza ez: „... hát nem szeretet volt, hanem gyűlölség, Hogy simítni kezdtem a nemzet erkölcsét S azt akartam, hogy a népek dísze légyen, Kivel becsületet vallják és ne szégyent? ..." Szeretem a városban azt, hogy kultúrát ad. Mert igaza van Lajos királynak és igaza van Mátyás királynak s igaza van mindenkinek, akinek törekvése, hogy emberebb ember és magyarabb magyar legyen minden magyar, hogy finomabb, csiszoltabb