Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Gálos Rezső: Egy kis szénvázlat Pálházi Göncs Miklósról

küldte haza atyjának a munkát (a magyarban negyedrét 196 1.1) s Göncz Miklóstól az élete végét járó nádor kívánta annak lefordítását. 1619-ben jelent meg a könyv, Göncz utolsó, nyomtatásban is kiadott munkája, Az Római Baby Ionnak Kőfalai.

36

) Ma hét példánya ismeretes; többek között megvan Pannonhalmán és a győri nagyszeminárium könyvtárában is; ez utóbbiról Szabó Károly nem tudott. A könyv megjelenését Thurzó György gróf nem érte meg. A nem is 50 esztendős nádor elhunyta után Göncz érthetően özvegyének, Czobor Erzsébetnek ajánlotta a munkát.

37

) De miként a nádor, maga Göncz sem érte meg könyvének megjelenését, valamint az épen személye körül a vármegyében keletkezett viharok további forgatagait,

38

) Szinnyei adata ugyanis, aki szerint Göncz 1620 februárjában halt meg, téves, Payr Sándor azóta közzétette Göncz özvegyének, Bakó Margitnak levelét,

39

) amelyben Sopron város tanácsát meghívja férje temetésére. Ebből hitelesen megtudjuk, hogy a neves győri papot és dunáninneni szuperintendenst, „a legszeretőbb férjet" az isteni akarat 1619 február 17-én, (csütörtöki napon) szólította magához. „A pápisták ellen szóló, valaki könyvecskéjének fordítását" vitte Keresztúrra, Sopron megyébe, megint Farkas Imre nyomdászhoz és itt érte, váratlanul, korai

40

) (immatura) halála. Február 24-én, ugyanitt temették el.

41

) Payr szerint a soproniak innen vihették magukkal, bizonyára az özvegy adta nekik, Göncz töredékül maradt utolsó kéziratát, egy Liber Concordantiaet, amelyen Payr föltevése szerint még végső óráiban is, mialatt hitvitázó könyvét szedték, dolgozgatott. Március 19-én Thurzó Szaniszló már összehivatja Vitéz Imrével a prédikátorokat az új szuperintendens választásának előzetes megbeszélésére; a választás Brunczvik Tóbiás galgóci prédikátorra esett, aki 1620-ban Szeredre költözött. 1630 körül, a Thurzókkal együtt, Göncz utóda is katolizált.

42

) * * ••"£ Nem volt célom Pálházi Göncz László egyházi törekvéseinek, munkálkodásának méltatását adni, nem is értek hozzá. Pázmány nagy korszakának egyik kiváló harcos embere volt, az ellentábor soraiban, Thurzó György nádornak s az egész Thurzó-családnak hűséges, jóembere. De irodalmi vonatkozásai miatt érdekelt az, amit róla összeszedhettem. Életére is bizonyára több világosság derűi még, a győri kultúrharcok történetét talán még kibogozza valaki, nálam hivatottabb. Csak a cövekeket próbáltam összekeresgélni és megszilárdítani s győri vonatkozásaiért láttam jónak e vázlatot közzétenni. Jegyzetek. *) Abafi, Figyelő, 1876. I. k. 184. 1. — 2

) Régi Magyar Könyvtár (az alábbiakban RMK) I. k. 200. 1. — 3

) Magyar frók. III. k. 1894., 1354. hasáb. — *) Pintér Jenő Magyar Irodalomtörténete. Tudományos rendszerzés. 1931. III. k. 160. 1. — 5

) Az iratot 1. Payr Sándor, Egyház-