Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
— káptalan szerint — alapot keresett, hogy polgárait mindenféle kieszelt módon és eszközökkel terhelhesse és gyengíthesse és az adóból beszedett pénzzel szabadon és tetszése szerint rendelkezhessék és költekezhessek. Ilyen költekezés volt „a nagyon drága és teljesen felesleges küldöttségküldés több alkalommal". A káptalan ebben az ügyben már panasszal élt a királynál s a király a kancellária útján értesítette is a káptalant arról, hogy éljen az őt megillető földesúri jogával és idézze a város vezetőségét úriszéke elé. Az idézés a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, de baráti jóakarattal is megtörtént, a város hatósága mégsem jelent meg. Mikor pedig a makacs elöljárósággal szemben a földesúri szék végrehajtói a városházára mentek, a földesúr jogainak megvetésével az ajtókat bezárták előttük. A káptalan erre a kancelláriánál újabb folyamodást adott be és ebben kérte alapításakor kapót jogainak biztosítását a város polgárságával szemben. A kancellária megszívlelte a kérést és a haditanácshoz fordult a káptalantól kért katonai segítség kiküldése ügyében. A város sem volt rest s a haditanácsnál bepanaszolta a káptalant, hogy az megtiltotta, hogy Győr polgárai közé németet felvegyenek. A káptalan tiltakozik az ilyen „csalárd" állítás ellen s kéri a haditanácsot, adja meg a katonai támogatást a makacs győriek ellen. 70 ) Kérése mégsem talált eredményes meghallgatásra. A városnak most már a kamara is segítségére siet és szeretné elérni, hogy az megegyezhessen az eliberátió tárgyában a földesúrral. Maga elé idézi Milkovics János kanonok, vicarius generalist, 71 ) nemkülönben báró Pilati Lipót szentadalberti prépostot. 72 ) Ugyanakkor megjelenik a város részéről Eitelhuber József ügyész, Lósy György esküdt jegyző, Both Márton szenátor, Miskolczi Ferenc, Vissi István választott polgárok. Az egyezségtervezet szerint a város a felszabadulás fejében 17.000 forintot adna a káptalannak, amit a felszabadulásig a kamaránál tenne le. A káptalan fenntartja minden jogát a Káptalandombon. 73 ) A káptalannak megmarad a dombon a bormérés, s egy mészárszéktartás joga, a dombon kívül még két ház is joghatósága alatt marad, az Újváros és Abda közötti határokat újra bejárják. Ha pedig a város elnyeri a szab. kir. városi rangot, s így megkapja a Jus Patronatust, a kanonokok közül fog egyet plébánosnak presentálni a püspöknek, s viseli a kegyúri terheket. A szerződéshez azonban kell a káptalan ratificatioja, nemkülönben a püspök megerősítése is, végül a királyi beleegyezés. 74 ) A káptalan többi tagjának azonban nem tetszett az egyes70 ) Győri kápt. ltára. Th. XVIII. 2789. 71 ) Győri kápt. m. ltár. Th. XVIII. 2849. 7ä ) U.-ott 2850. 7ï ) A tervezet a házakat is felsorolja. 74 ) Győri káptalan m. ltára Th. XVIII. 2852.
