Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

rflruteflj előadás, a DChfaJudy Uradalmi 3Cor nagt/ai/üliién. clrta : Szabady ^Béla. A 17. század hirtelen emelkedő főnemeseinek megjelölésére a régebbiek ezt a csípős jelzőt iktatták be szótárukba: „tegnap gyúrt úr". Ezzel akarták elhomályosítani azok érdemének fényét, akik tehetségük és serénységük gyorsított ütemével sikeresebb közéleti pályafutással dicsekedhettek őseiknél és egy-két évtized elegendő volt részükre évszázadok pangásának pótlására. A most kétszázéves jubileumát ünneplő Győr szabad és királyi városra is így tekintettek idősebb testvérei a pozsonyi „zöld ház"-ban, midőn az 1751. évi 27. t.-cikk alapján az 1764. évi június 17-re egybehívott országgyűlésen első követei, Börcsy Márton és Schöpf János is elhelyezkedtek az alsó tábla tárgyaló asztala mellett. Igaz, hogy Mária Terézia királynő diplomája csak 1743; március 6-án szabadította fel a magát 22.000 forinttal megváltó várost — a káptalandomb kivételével — a győri székeskáptalan földesúri hatalma alul, ám azért mégsem kellett szégyenkeznie fiatalsága miatt. Győr ekkor már nagy, csaknem kétezeréves múltra tekinthetett vissza. Sőt a most földrajzi és közigazgatási egységbe foglalt város, ha a maga teljességében nem is, egyes részeiben volt már szabad is és királyi is. Mikor Győr polgárainak kitartó küzdelme után elnyerte „töméntelen" és „fölötte hasznos", királyaink szemében „igen kedves" szolgálatainak és megingathatatlan hűségének jutalmát, és 1743. április 24-én megválasztott első főbírájának, Karner Józsefnek irányításával megkezdte szabad életét, hatalmának ékes jelvénye, a díszes buzogány igen hamar elérte még az erős várfalakat és 12 tanácsosával megosztott atyai gondoskodásában alig 8000-en részesedtek. Ezzel a megjegyzésünkkel nem akarjuk elhomályosítani a felszabadulás közjogi jelentőségének fényét. Egy város jelentőségét azonban nem területének nagysága és lakóinak száma dönti el, hanem bizonyos helyi adottságok, a történelmi hagyományok ösztönző ereje és a vezetőiben élő, korszerű tevékenységet sürgető hivatástudat. Ezek a városfejlesztő tényezők nem hiányoztak abból az anyagi és erkölcsi vagyonleltárból, amellyel az új szabad királyi város vezetőségét régi birtokosa a boldogabb jövő felé elindította. A bővített új címer a heraldika formanyelvén ezeknek az említett városfejlesztő tényezőknek szemmeltartását hangsúlyozza.