Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Tomaj Ferenc: Győr népessége Mária Terézia korában
A fentiek szerint tehát Győr 1782-ben a 12.193 lelket számláló népességével a magyar városok között a tizenegyedik helyet foglalta el. Megelőzte Győrt a ma nálánál jóval kisebb népességű Eger, Zombor és Sopron városa is. Ha a 18. századbeli szabad királyi városok során végigtekintünk, nagyszámmal találunk közöttük olyan apró városokat, melyeknek ma már sem állami, sem helyi jelentőségük nincsen. A királyi privilégiumok korának letűntével pedig a rohanó idő követelményeinek megfelelően, a modern korszellem másokban ismerte fel az igazi városalkotó elemeket és ezek népességük alkotó erejénél fogva saját erejükből küzdöttek fel magukat a legjelentékenyebb városok közé. Az 1743-ban szabad királyi városi rangra emelkedett Győr az elmúlt két évszázad alatt polgárainak céltudatos munkájával, amelynek legjellemzőbb sajátsága a szorgalom és a higgadtság, szinte csodákat művelt. E város falai ma az évezredes mult történelmi patinája mellett a fejlődő, a haladással lépést tartó, modern városnak képét adja. 11 ) Győr az elmúlt két évszázad alatt az ország egyik legnagyobb ipari és kereskedő városává vált, úgyhogy ma népességénél fogva a jelenlegi húsz törvényhatósági jogú város között a tizenkettedik, az összes magyar városok között pedig, tehát Budapestet és a megyei városokat is számítva — a kilencvennégy város között — Győr a tizenheteik. 12 ) A lakosság neme, korviszonyok, családi állapot. Győrött nemcsak ma, de már a 18. században is a nők számerejüknél fogva túlsúlyban voltak a férfiakkal szemben. Ez a városra nézve annál is inkább érdekes, mert a 18. században általában hazánk népességében még a férfinem volt erős túlsúlyban a nőnemmel szemben és ez a túlsúly még a városokban is nagy volt annak ellenére, hogy a magyar városok már akkor alkalmasak voltak nagy nőtöbblet befogadására. Egyébként az 1777. évi conscriptio az első és legrégibb forrás, amely a lakosság nemi megoszlásáról képet ad, mégpedig pozitív számbeli adatokban. Azért is érdekes az összeírásnak a nemekre vonatkozó adatai, mert a 18. század volt hazai népességünk felépítésének kora, mely az erős betelepítések folytán nagy hatással volt a népesség nemi arányának kialakulására ÍS.!3) ") dr. Valló István: Győr ismertetése és tájékoztatója. 12 ) dr. Tomaj Ferenc: Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményeinek győri adatai. (Győri Szemle 1942. évi 4. szám.) 13 ) dr. Thirring Gusztáv: Sopron városa a 18. században. 111. o.
