Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért

^^i^ër küzdelme a s^almd királyi luírúsi ^aeiyért. J rí a : P klíma dia cAmlûr. V. István látva, hogy „a várak épségben tartása által az ország biztonsága és az alattvalók sokoldalú jóléte lesz előmozdítva", a győri királyi várba telepíti a győri vendégnépeket (hospes), kiveszi őket az ispán ítélete alól, felruházza a fehérvári királyi polgárok által élvezett jogokkal s ezzel megadja részükre azt a legmagasabbrendű városjogi keretet, melyet az Árpád-korban királyi város csak élvezhetett.

1

) A győri polgárok az adómentességi kedvezmények mellett szabad vásártartási jogot kapnak s elnyerik az árumegállítás jogát (jus stapulae) minden Magyarországból Ausztriába és innét Délmagyarországba törekvő kereskedő ellenében, aki áruját köteles a városban lerakni és itt vásárt tartani. Az oklevél a királyi város polgárain kívül megemlékezik a győri püspöknek és káptalannak „ugyanazon községbeli" népeiről is, akik az említett vendégekkel közösen

2

) laknak, s ezeket is hasonló kiváltságban részesíti a királyi népekkel, csupán azt a kikötést teszi, hogy a püspöki és káptalani népek bírája az ő alattvaló népe utáni földbért, vagy cenzust pünkösd nyolcadán a püspöknek, vagy a káptalannak szolgáltassa be. Amint az oklevélből is kitűnik, a középkori Győr nem volt közigazgatásilag egységes város, mert népei közül egyik a királyt, másik a káptalant, ismét másik a püspököt ismerte közvetlen urának. Ez az elkülönülés a mai Győr helyén területileg is megjelentkezett, mert a vár (castrum), vagyis a mai Káptalandomb és a XVI. században is Királyföldnek nevezett Kálváriautcai rész egész a mai Kálvária környékén húzódó Szent Adalbert földjéig a királyt vallotta földesurának, míg a vár közvetlen aljában, a mai Belváros területén laktak a káptalan népei. A püspök joghatósága ekkor még csak a fellegvárra, vagyis a mai püspökvár területére szorítkozott, s mikor Róbert Károly 1

) Lásd erről részletesen Csizmadia Andor: Győr városjoga az Árpádok alatt. Győr, 1940. 13. I. Klny. a Győri Szemléből. 2

) Endlicher és Fejér szerint: in eadem villa comimunita, Bél szerint communiter. Lásd az okleveleket Fejér: Codex diplomaticus. V. 1. 147. p., Endlicher: Monumenta Arpadiana p. 526—529. Bél Mátyás kéziratát az esztergomi érseki könyvtárban, említi Villányi Szaniszló: Győrmegye és város anyagi mívelődéstörténete. 99. 1.