Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

korszellem változása a világnézet síkjára terelte a győriek gondolatirányítását is. A keresztény nemzeti eszme ébredésének szele átjárta a győri sajtót is, melyben ma a Győri Nemzeti Hirlap (indult 1935-ben) képviseli a napi, a régebbiekből egyedül megmaradt, 51 éves Dunántúli Hirlap a heti lapot. Győr mindig jó talaja volt a tudományos és irodalmi működésnek. Ennek lelkesítésére, támogatására és a győri művelt közönséggel való megismertetésre alakult 1908-ban a Kisfaludy Irodalmi Kör, mely mint a győri tudósok, írók akadémikus egyesülete ma is lelkes működést fejt ki és országos viszonylatban is elismerészt arat. Kiadásában jelenik meg Győr tudományos folyóirata, a 13. évében járó Győri Szemle, mely a helyi kutatások közlésének színvonalas orgánuma. A magyar irodalom népszerűbb ismertetésének célját szolgálja a Dr. Kovách Pál Irodalmi és Közművelődési Társaság (működik 1938 óta). A képző- és iparművészet művelőit és barátait egyesíti a művészi szép szeretetében a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat, mely 1920-ban alakult, és évről-évre megrendezett kiállításaival jó szolgálatot tesz az esztétikai nevelésnek. A városi ének- és zeneélet élénkségére jellemző az 1846-ban alakult Győri Ének- és Zeneegylet sokoldalú tevékenysége. Országosan ismert és méltányolt a székesegyházi Palestrina-kórus művészi teljesítményeiért. Egy-egy társadalmi osztály énekkultúráját öregbítik a Győri Iparos Dalkör (alakult 1887-ben), a vagóngyári Egyetértés Dalkör (1898.) és az 1923 óta működő Honszeretet Dalkör. Az általános műveltség erősödésének egyik forrása az 1921-ben megalakult Szabadegyetem, mely a széleskörű ismeretközlés által eredményes kultúrmunkát végzett. A művelődési munka sikerének erkölcsi feltételei a művelődésre kész győri közönségben megvannak, de az anyagi feltételeket legnagyobb mértékben Győr sz. kir. város vezetőségének megértő áldozatkészsége biztosítja. * .# * A gyarapodás az élet, a regeneráló és fejlesztő erő kétségtelen jele. A fejlődő Győr tehát él. A trianoni összeomlás, az országcsonkítás, a nagy gazdasági uerongyolódás néhány évre nehézzé tette a három folyó városának életét. Az elnémult gyárak füsttelen, hideg kéményei úgy hatottak a szemlélőre, mint a megfagyott mosoly egy korán letört, szépreményű ifjú arcán. A munkaalkalmaktól megfosztott tisztviselő- és munkásréteg egy része elhagyta a gazdaságilag megbénult várost. A kishitűek a haldoklás kezdetéről siránkoztak az immár határvárossá lett Győrött, mások csak a hanyatlás és visszafejlődés rémképét látták. Ám az ezerévek viharait végigélő várost mindezek nem riogatták. Győr nem hagyta el magát. A rémlátók ellenére e nehéz időkben is fejlesztette közintézményeit (közkórház, Szent István-szeretetház), iskoláit (női felső kereskedelmi iskola, iparostanonciskola, Gárdonyi-polgári, téli gazdasági iskola, Szent