Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

Az utcák tisztántartása nehézségekbe ütközik a nagy állandó közlekedés miatt, melyet jórészt a távoli munkahelyére siető gyári alkalmazottak és munkások, a kiterjedt város lakosságának helyi forgalma eredményez. Ennek a helyi forgalomnak gyorsabb lebonyolítására már a világháború előtt tervezték a városi villamos vasút megépítését, tervei el is készültek, de a megvalósulásnak útját állotta a háború és az utána következő anyagi leromlás. Helyette a várostól támogatva magánvállalkozású autóbuszközlekedés oldotta meg a ráváró feladatokat. Az első járat 1925-ben indult meg Győr és Hédervár között. Az első városi autóbusz-vonal Szabadhegy és a hajóállomás között bonyolította le' a forgalmat. Az új relációk behálózták az egész várost, melynek érdekét szolgálta a Győr—Kisbér, a Győr—Tér, a Győr—Nagyigmánd, a Győr—Táp vonalak autóbuszjáratainak bevezetése is. A budapesti állami műút és a győri bekötő útak megépítése Győrt a második világháborút megelőző idegenforgalomba is bekapcsolta. (Győr—Bécs autóbuszjárat). A város számolt a kedvező lehetőségekkel és készült is rá az Ibusz-pavillon megépítésével, valamint a városképen érvényesülő artisztikum lehető kiemelésével. Sajnos, a közeli reményeket korán elperzselte a háborús idők forró szele, de az adottságok és a hasznos befektetések a szebb jövőt készen várják. A jó útak, a két új híd (a révfalui vashíd, a Horthy Miklós-híd [„hosszú-híd"]), az autóbuszjáratok, a jól felszerelt autógarageok, javítóműhelyek, benzinkutak, mentőállomások, üdítő helyek (Kiosk, Corso-cukrászda, Royal, Fehérhajó), bérautó-park, a megszervezett idegenvezetés, helyi tájékoztató könyvek és a városkép patinás szépségére vigyázó város őrködése megmarad, sőt napról-napra fokozódik. Bár a gyúlékony épületfedő anyagok mindig jobban tűnnek a házak tetejéről, a város lelkiismeretesen őrködik házai tűzbiztonságán. Ezért az önkéntes Tűzoltó Egylet (alakult 1780-ban) önzetlen fáradozásának igénybevételén kívül szükségesnek látta a hivatásos városi tűzoltóság megszervezését, mely mintaszerű kiképzésével 1907 óta teljesíti kötelességét és 1915 óta ismételten felemelt létszámmal őrzi a város értékeit. A városiasság fejlesztésének és ápolásának szempontja érvényesült a helyi sportélet felkarolásában is. Ezt bizonyítják a sportpályák (Erzsébetligeti sportpálya [DAC], ETOpálya a vagóngyár mellett, a GyAC-pálya a Bercsényi-liget végén), melyek elsősorban a labdarúgás versenyterei. Több jól gondozott tennisz-pálya tanúsítja ennek a sportágnak kedvelését. Ám mégis legnépszerűbb a vízi sport, melynek kultusza a háború után lendült fel és csinos regatta-házakkal, csónaktelepekkel díszítette a Rába és Duna gondozott partjait. A mult században alakult (1877.) Győri Csónakázó Egyleten kívül a többi (Győri Torna Egylet evezős szakosztálya 1904, Hungária Evezős Egylet, Győri Iparosok Csónakázó Egylete 1925, Győri Kereskedők Evezős Egylete 1922) mind a 20. század sportszere-