Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Szabady Béla: Győr sz. kir. város kialakulása

A 19. század második fele a kedvező gazdasági lehetőségek kihasználásának új segítőjét indította meg. A város és az érdekeltségek sürgetésére 1855. december 24-én befutott az első vonat a kétemeletes „indóházba", melynek megépülése az előbb zsombékos területen a Belváros és Nádorváros összefüggésének akadályozója volt ugyan, de Győrt még jobban belekapcsolta a világkereskedelem forgatagába. Az ország többi részével való összeköttetést még nem mozdította elő: végállomása egyelőre Győr volt. A következő évben folytatódott a vasútépítés Komárom felé, de Győr közvetlen vasúti összeköttetése Budapesttel csak 1884-ben valósult meg. Addig a győri polgár csak Székesfehérváron át közlekedhetett vasúton a székesfővárossal. A négyvágányos állomás csak a kiegyezés után, 1871. október 1-én fogadhatta a Szombathely felől befutó vonatot. Sopron 1876. január 3-án indította el Győr felé az első járatot és csak a millénium évében állapíthatták meg a város polgárai, hogy a Balaton vidékével is közvetlen vasúti összeköttetésük van. A vasúthálózat lassú kibontakozása mellett Győr nem nélkülözhette a vízi utakat sem. A győri kereskedelmi érdekeltség meg is alakította 1865-ben a „Győri Hajózási Rt"-ot, mely a növekvő nehézségeket legyőzve fenntartotta a város víziúti kapcsolatát az ország távoli déli részein kínálkozó beszerzési területekkel, sőt 1872ben létesített győri hajógyárában a szállító eszközök utánpótlásáról is gondoskodott. A város felé vezető útak céltudatos és rendszeres javítása, vashidak építése és a folyók szabályozása (Rábaszabályozó Társulat 1873., Szigetközi Ármentesítő Társulat 1892.) lényegesen megjavította Győr közlekedési viszonyait kiterjedt vidékével. Ezeknek a tényezőknek köszönhető, hogy a város gabonakereskedelme fokozódott és elindítója lett élénk sertéskereskedelmének, valamint ipari sertéshízlalásának. A győri kereskedelmi élet e két ágáról némi tájékoztatást adunk, ha megemlítjük, hogy pl. 1869-ben a lakosság 15°/o-a élt a gabonakereskedelemből és ebben az évben 4,616.000 vámmázsa gabonát exportáltak Győrből. A gabonakereskedelemmel együtt fejlődött a város sertéskereskedelme is. A Szlavóniából és Délmagyarországból ide szállított sovány sertésanyagot Győr adta tovább a nyugati, elsősorban ausztriai piacoknak, majd a vasúti forgalom megnyílta és kiterjedése után a nagy hizlaló telepek hízott sertéseit szállították ki. 1897-ben már 30.000 sertést készítettek elő külföldi értékesítésre. Az élénk kereskedelmi élet jele, hogy 1856-ban megalakult a Kereskedelmi Kaszinó, majd a Kereskedelmi Gyülde, végül 1863-ban részvénytársasági alapon a Győri Lloyd Rt. a kereskedés előmozdítására és egyes helyi, kereskedelmi kérdések szabályozására. Győr egyébként is kereskedelmi középponttá vált, mint a Kis Alföldnek és a város kiterjedt környékének árubeszerzési forrása. A gazdasági élet igényei megkövetelték, hogy pénzintézetek is támogassák a kereskedelmet és biztosítsák annak cselekvőképességét. A Győri Első