Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
városi rangot s így üléssel és szavazattal rendelkezik követei útján az országgyűlésen az ország negyedik rendjében. A szent korona tulajdona lesz, melytől semmiképen el nem tulajdonítható. A város polgárságát az ország nemesének kell tekinteni s közadót csak az országnak tartoznak fizetni. Mint ilyen, saját területén földesúr, a földesuraság minden jogával. Szent Györgykor bírót és 12 szenátort választ, s e tanács mond ítéletet a szabad királyi városok törvényszéke elé tartozó ügyekben, fellebbezés tekintetében pedig másodfokon a tárnokmester ítél. A város törvényszékének pallosjoga is van. A királynő megszorítja a várparancsnokok jogát katonai ügyekre, a céheket is ezentúl mind a városnak veti alá. Élvezheti a vásárok jövedelmeit, a kir. kisebb haszonvéti jogokat és vámokat, gyakorolhatja a kegyúri jogot. A polgárok felett csak saját bíróságuk ítél, őket adósság miatt másutt zaklatni, elfogni nem lehet, mentesek az ország határán belül minden adótól, vámtól és harmincadtól. A város címert kap s elnyeri a vörös pecsét használatának jogát. (Jus cerare rubrae.) 84 ) A szabad királyi városi rang teljességéhez csak a harmadik feltétel volt hátra: a kiváltságoknak az ország törvényei közé való becikkelyezése. A következő országgyűlésen hosszú és nehéz harcok után Győr, Komárom, Újvidék és Zombor városokkal együtt elnyeri s az 1751 : XXVII. t.-c.-kel az ország törvényei szerint is teljes jogú szabad királyi város lesz. 85 ) A sok küzdelem után végre megindulhat a perekkel és instanciázásokkal járó adósságok törlesztése s a kiváltságoknak most már békés élvezetében a fejlődő városi élet. 84 ) A város jogait, összehasonlítva Mária Terézia többi, egyéb kiváltságaival, lásd részletesen Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Kolozsvár, 1941. 47. sköv. 11. 85 ) Lásd erről Csizmadia Andor: A magyar városi jog a XVIII. század derekán. Bp. 1.