Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei
Balogh-féle ház a falába illesztett márványtáblával megjelölve, amely elmondja, hogy ott Fejér György, a tudós író (1818—24), Deák Ferenc (1817—21) és Batthyány Lajos laktak. Ferenczi Zoltánnak „Deák élete" című, a Magy. Tud. Akadémia 1904. évi kiadásában megjelent munkája (I. köt.) foglalkozik azzal a kérdéssel is, vájjon mi lehetett az oka annak, hogv Deák Ferenc nőtlen maradt? Ferenczi Zoltán idézi a haza bölcsének egyik kijelentését: „Egy mégis, megvallom, mélyebbe® csúszott az oldalcsontok közé, mint szerettem volna" — majd „homályos pont ez az ifjú Deák életében, annyi bizonyos, hogf nősülni egyelőre nem akart; talán állásánál fogva nem volt. a leáyka hozzávaló". Leírja, hogy „néhány évvel utóbb, az egész Zalában hires pall i ni szüretek egyikén megszerette fnkey Kázmér egyikleányát, Szidóniát s meg is kérte, de kosarat kapott... Ez az egyetlen eset, hogy nősülni akart, azóta csak a nők tisztelője, barátja, kedves enyelgő je maradt. Olykor bizalmasabb kérdezősködésekre azt felelte, hogy szeretni az életben csak egyszer lehet." A Ferenczi Zoltán által írt Deák-élettörténetnek ez a része kiigazításra szorul. Nagyanyámnak, Petz Adolfnénak, idevonatkozó és levelesládánkban lévő feljegyzései alapján módombaft áll Deák Ferenc életének ezt az eddig kellőleg nem tisztázott mozzanatát valódi megvilágításba helyezni. A feljegyzés a következő: „1850-ik év október havában Zalamegyében voltam rokonaim látogatására Jámborynénál, onnan többször átmentünk Görbőre Tolnay Károly első unokavéremhez is. Itt beszélték, hogy Csányi Elekné szül. Inkey Szidi.. egy dúsgazdag özvegyasszony fejébe vette, hogy ő Deákné akar lenni és mindennap ellátogat hozzá. Ügy látszik, hogy ez már az egész megye tudomására jutott. Néhány nappal később átmentünk Kehidára is Deák bátyám látogatására. Jámboryné, Tóni nővérem és Hertelendy Imrével. 1 *) Bátyám, amint a kocsizörejt hallotta, azonnal kijött az udvarra s a legszivélyesebben fogadott minket. Belépve salonjába ott egy erős, maga* úrnőt találtunk, kinek azonban bátyám nem mutatott be bennünket, sem őt nekünk. Miután mindnyájunkhoz szíves kérdéseket intézett, engem mint két unokanövére közül az idősebbet választott ki figyelme tárgyául, kérdezősködve Papáról és hogy mikor lesz eszküvőnk? (T. i. akkor már jegyben járt Petz Adolffal.) Pottyondy „Tóni" (Antonia) később Hertelendy Imrének lett felesége. A Csányi-családnak egyik tagja, a zalamegyei Csány községben 1790-ben született Csányi László a szabadságharc alatt drávai, pesti és erdélyi vaskezű kormánybiztos, majd Kossuthnak közlekedési- és közmunkaügyi minisztere volt a Debreczenbe menekült kormányban. Hűsége? barátja és rokona volt Deák Ferencnek. A szabadságharc leverése után nem menekült el, az oroszok Sarkadon elfogták és az osztrákoknak kiszolgáltatták. A pesti Újépületben báró Jeszenákkal együtt, 1849. okt. 10-én, a bitófán vértanúhalált halt.
