Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Petz Aladár: Deák Ferenc győri vonatkozású családi levelei

quocumque eleműm nominis vocabulo vocitatis, sub suis veris metis ab antiquo existentibus, ad easdem portiones et possessionerias, de Jure ab antiquo spectantibus, ac pertinere debentibus, Memoratis Dominabus Ursu­lae et Catharinae, ipsorumque haeredibus et posteritatibus Universis (Prae­missis sicuti praefertur stantibus, seque habentibus) dedimus donavimus, et contulimus, imo damus, donamus et conferimus, Jure perpetuo et irrevocabiliter, tenendas, possidendas, pariter et habendas (Salvo Jure aliquo) Harum Nostrarum vigore et Testimonio litterarum mediante, quas in formám Privilegii redigi faciemus, dum Nobis in specie fuerint re­portatae. Datum Strigonii feria secunda proxima post festum Scholasticae Virginis Anno Domini 1527. Regnorumque nostrorum praedictorum Anno primo. Hogy ezen másolat Kisfaludyaknak Sibrik elleni ítélet alá bocsátott Táblai per 1. sz. alatti oklevéllel mindenben megegyez hitelesen bizonyítja Pesten május 17-én 1851. — A volt királyi kincstári levéltár hivatala Paczevicz Józef főlevéltárnok m. p. (L. S.) Navratil József allevéltárnok m. p. (L. S.) s ) Az esztergomi királyi várban 1527. évi febr. 11-én Zápolya János király által kiadott fenti adománylevél azonban nem volt tartós hatályú, mert néhány hónappal utóbb (1527. júl. 31-én) magyar földre lépett a Szt. István koronájára igényt tartó Habsburgi Ferdinánd cseh király és a bécsi országút melletti Köpcsény község közeiében, a ma is álló magányos őrtoronynál fogadta a Szalaházy püspök vezetésével elébe ment magyar hódoló küldöttséget. Röviddel ezután Győr, Komárom, Eszter­gom, Tata és a visegrádi alsó vár úgyszólván minden ellenállás nélkül jutottak Ferdinánd kezére, aki 1527. év aug. 20-án már Budára is bevonulhatott, ahonnan János király az ország keleti felébe menekült. Jóllehet a kisnemesség rokonszenve inkább a nemzeti király, Zápolya János, felé hajlott, de úgy ezeknek mint a vármegyék­nek is alkalmazkodniok kellett a főurakhoz, akik János király­nak 1527. szept. havában Tokajnál elszenvedett súlyos veresége után most már nyíltan Ferdinánd pártjára állottak és táborukba vitték azoknak javarészét is, akik korábban János királynak pártján voltak. Ekként jött létre a nevezetes székesfehérvári országgyűlés, amelyen János királynak egyik volt legkedvesebb híve, Várady Pál esztergomi érsek, törvénytelennek jelentette ki Zápolya János megválasztását és az ősi fehérvári koronázó­templomban 1527. év nov. 3-án megtörtént I. Ferdinánd király koronázása is. A letettnek kijelentett János király adományo­B ) Kisfaludy Sándor és Károly közeli rokonságban állottak a Sibrik­családdal akként, hogy Sibrik Mária nagyanyja volt a két Kisfaludynak. A két költő harmadfokú unokatestvére volt Deák Ferencnek. A Kisfaludy— Sibrik-per tárgya szintén"a~csécsényi és tudi birtokokból járó örökség volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom