Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Csizmadia Andor: Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért
a kamara parancsát kellett kieszközölni, hogy elhagyja. A győri polgárok azonban ezt nem vették tudomásul, a főbírói széket nem töltötték be, hanem mindegyik nemzetbeliek részére helyettes bírót választottak. 64 ) A káptalan panaszára végül is a helytartótanácsnak kellett közbelépni és elrendelni a főbíró-választást, hogy a béke helyreálljon. Ez időben különösen kiéleződött a helyzet. A káptalan a caducitasnak az 1715 :LXII. t.-c.-ben foglalt magyarázatát is szerette volna megakadályozni, 65 ) de nem sikerült. Még nagyobb fájdalom volt az, hogy noha a város polgárai ellen az országgyűléssel olyan határozat alkotását sikerült nekik kieszközölni, mely a káptalan földesúri jogait a várossal szemben megállapítja, ez nem került be 1715:59. t.-c.-ként a törvénytárba. A győri polgárok ugyanis épen Mányoky Ádámot — ki nemes ember volt — küldték ki követként és sikerült neki elérni, hogy a karok és rendek egy bizottságot küldjenek ki, mely előtt előadhassák és bizonyíthassák az országgyűlési határozat eltörlésére irányuló kérésük jogos indokait. A káptalant ez országgyűlésen Nádasdy László gróf csanádi püspök és győri nagyprépost és Bubnich Mátyás kanonok képviselték, kiknek fáradhatatlan utánjárása elérte, hogy a város kérése, annál is inkább, mivel a városiak „az írásos bizonyítékokat" előhozni vonakodtak, a karoknál és rendeknél elutasításra találjon. 66 ) A karok és rendek határozatából mégsem lett törvénycikk, mert ebbe a király nem ment bele. Egy kérdésben tudtak csak a káptalaniak valami eredményt elérni, nevezetesen a katonai túlkapások megvizsgálására bizottságot rendelt ki az országgyűlés, melyet felhatalmazott az ügyek eldöntésére is olyképen, hogy a jóváhagyást a királytól kell kikérni. 67 ) A város és a káptalan közötti jogvita az országgyűlés után is változatlan hevességgel folyt tovább. A vita most a királyi tábla elé került, mely a káptalannak adott igazat. A tábla hivatkozik a nádori szerződésre, nemkülönben a felperes káptalan javára az 1599:XL1I., az 1618: XXVI., 1625: XVIII. és 1638: XX. t.-c.-ekben megnyilvánult jogállapotra, mely ellen az alperes város által felhozott szabadságok és engedmények olyan erőt nem jelentettek, melyből szokásjog száramzhatott volna. A bemutatott privilégiumokat sem akceptálta a kir. tábla, mert a földesúr jogai és ellenmondásai ellen létesültek s az 1608 (k. e.) VI., nemkülönben az 1622 : XVII. t.-.c.-kel elveszettnek kell azokat tekinteni. Ezzel szemben a felperes eredetiben bemutatta a káptalan jegyzőkönyveit, melyből kitűnik, hogy a város teljesítette hosszú * 4 ) Csizmadia . m. 13. v. ö. Bedy kézirat 30. 1. jegyz. « 5 ) lásd emlékiratát a Győri Kápt. m. ltárában Th. XVIII. 2831. « 8 ) Győri kápt. m. ltára Th. XVIII. 2786—2788. 87 ) Corp. Jur. Hung. 1715 : XLIII. t.-c, v. ö. Kápt. m. ltár Th. XVIII. 2823. B.
