Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Lám Frigyes: Harsányi Lajos prózai művei

magát az Üdvözítőt találta. Harsányi ezt a csudát úgy magyarázza, hogy Isten jósága Jézust láttatta a férjjel a szegény beteg helyén. 117. 1. Az Érdy-kódex szerint: „Nagy haraggal beüté az ajtót, hogy mind a poklost, mind a szent asszonyt levágja. És mikor felemelte a lepedőt, látá, íme az áldott megfeszült Jézus Krisztust nagy vérbe keveredvén. Feküvék az ágyon." Az Érdy-kódexből lehetett volna egy kis hazai színt használni a kép megfestésében. Harsányi azonban nem archaizál, és ezt jól is teszi, mert veszélyes dolog ez a nyelvi régieskedés, hiszen egy előkelő írónkkal megesett, hogy ősmagyar nyelven akarta beszéltetni a régi magyarokat; és kisült, hogy hősei a nyelvújítás által gyártott korcs szavakkal élnek. De kóstolóul felhasználta volna Harsányi a régi kódexek nyelvét; itt-ott fűszerezhette volna előadását a középkori legendák néhány mondásával. Ami pedig a csudákat illeti, legjobb azokat, ahol csak lehet, mint víziókat vagy jámbor közhiedelmeket beleszőni a narrációba, mert ha valóságnak mutatjuk be őket, nem értéssel találkozunk; regényben nincs helye természetfölötti eseményeknek. Vagy ha hívő lélekkel mondjuk el őket, ne kereszteljük elbeszélésünket regénynek, hanem legendás történetnek, vallásos iratnak. Harsányinak második alkalmi könyve 1930-ban jelent meg „Az elragadott herceg" címmel. Tárgya Szent Imre királyfi élete és Szent István királynak családi és egyéni tragédiája. Szent Istvánnak nem sikerült dinasztiát alapítania, mert fia nem törekedett, az atyai és királyi méltóságra, noha erre lett volna hivatva. De nem földi, hanem égi koronára törekedett. Minthogy hite szerint a szüzek glóriája a legfényesebb, mivel ők állnak őrt a Bárány körül, örök tisztaságot fogadott és szűz házasságban élt fiatal feleségével. Halálával elnyerte a szentek glóriáját, Magyarország azonban elvesztette egy nagy és boldog uralkodás szép ígéretét, elvesztette békés fejlődését és martaléka lett a trónviszálykodásoknak, — de a magyar ifjúság ragyogó példaképet nyert az elragadott hercegben. Az Elragadott herceg Serédi Jusztinián bíboros-hercegérsek előszavával jelent meg, pazar és fényűző kiadásban. A díszmunkát Jaschik Álmos képei díszítik, szép kivitelű színnyomatokban. A könyv díszes külseje is elárulja, hogy a Szent Imrejubileumra készült. Tehát éppen olyan alkalmi regény, mint a Szent Erzsébetről szóló díszmunka, amelyhez .Vass József miniszter írt előszót. Nagy kár, hogy Harsányi nem kronologikus sorrendben írta meg regényeit, így kénytelen saját magát megismételni. A Szent Imréről szóló jelenetek megismétlődnek a Szent Istvánról szóló műben, de még a Szent Lászlót tárgyaló műben is. Az olvasót nagyon zavarja, hogy Harsányi a régi megszokott neveket elváltoztatja. Géza fejedelmet Gyécsének, Vazult Vászolynak mondja, követve egyes nyelvészek véleményét. A