Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Bánhegyi Jób: Harsányi Lajos lírájának esztétikai értéke

esztétikai értéke. A költői alkotás, mint minden emberi mű, sokféle szempontból vonhatja magára a vizsgálódó érdeklődést. Tekinthetem elsősorban emberi vallomásnak, amely gyónásszerű jellegével egy idegen lélek titkaiba, rejtett életébe enged bepillantást. A vallomások mögül halványabb vagy élesebb körvonalakban elém rajzolódik az ismeretlen ismerősnek, egy gondolkodó, érző, vágyódó és sóvárgó, boldog vagy boldogtalan embertársamnak lelki arca, akiben velem közös és ellentétes, bennem is meglevő vagy lényemből hiányzó vonásokat fedezek fel. Ezek vonzanak vagy taszítanak, rokonszenvesek vagy elidegenítők, de mindenképpen érdekesek, mert gazdagítják bennem a nagy Sfinxnek, az emberi léleknek ismeretét. Ebből a szemszögből nézve, alig van jelentéktelen írásmű: valamennyi legalább is lélektani tanúság: adalék az emberi nem természetrajzához. Kereshetem azután a költő művében alkotója egyéni és közös emberi karakterisztikumán kívül azokat a tartalmi és formai jellegzetességeket is, amelyek környezetének, fajának, nemzetiségének és kora szellemi légkörének lenyomatai. Vallási, bölcseleti, politikai és szociális eszmék, ízlés- és stílusáramlatok fejlődéstörténetéhez találok így adatokat, amelyeknek hasznát látja a politikai történetíró, a kultúrhistórikus, szociológus, szellemtörténész és filológus. Mindennek a vizsgálatnak megvan a maga jogosultsága és így érthető, ha egy költői pálya jelentőségének mérlegelésében sokféle szempont és elv érvényesül. A költő életeműve egészében és részleteiben is bonyolult képlet, számos összetvőnek eredője, amelynek tartalmi és formai tényezői különkülön is figyelmet kelthetnek és értékelési alapul szolgálhatnak. A költői alkotást befogadó alany, a műélvező, psychofizikai alkata, vérmérséklete, életkora, világszemlélete, vallási, politikai, társadalombölcseleti magatartása és énalkatának számos egyéb meghatározója — köztük különösen „élethangulata" — működik közre a költő művének befogadásában, értelmezésében és megítélésében. Ebből magyarázható a költőnek és műveinek annyiféle, sokszor élesen ellentétes értékelése, ezért alakul ki velük szemben oly nehezen egységes közfelfogás, innét erednek a mult és jelen irodalmi jelenségeinek gyakori átértékelései, a napjainkban is gyakori ádáz tollharcok az irodalmi kritika területén. A legmegbízhatóbb értékelést azonban az Idő rostája