Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
ADATTÁR - Dr. Schleich Lajos: Adalék Révai Miklós győri tartózkodásához
cÂdalék <VÂaai JHiklÁSL (/(/úri tariázk ôd/nia kőz. <3rta: Sehieieíi JLajo± dr. A helytartótanács hosszas sürgetésére Győr város tanácsa 1789. májusában elhatározta, hogy a nemzeti iskola kebelében felállítja a rajziskolát. Amikor a tanács ezt a határozatot meghozta, akkor már megállapodott a tanító személyében is: 300 frt fizetéssel (ezenkívül lakás az iskola épületében s négy öl tűzifa) a nagyváradi rajziskola volt rajztanítóját, Révai Miklóst alkalmazta az új intézmény első tanítójául. A városi tanács határozatának kézhezvétele után Révai nemsokára megjelent Győrött. Ám alig kezdte meg munkásságát új állomáshelyén, mindjárt tapasztalnia kellett, hogy azok között a körülmények között, amelyek a győri nemzeti iskolában akkor uralkodtak, nem valósíthatja meg a tanács elgondolásait. A rajziskola nagyon hiányosan volt felszerelve. Olyannyira, hogy Révai munkájának eredményét nem látta biztosítva. Aggodalmait feltárta Takáts János igazgató előtt. De hiába: nem talált megértésre. Révai Takáts magatartását nemtörődömségre magyarázta és ez a tény arra késztette, hogy a főigazgatósághoz forduljon s tőle kérje a bajok orvoslását. E lépéséről előre értesítette Takátsot. Az igazgató megütközéssel olvasta a főigazgatói leiratban Révai panaszát s ahelyett, hogy a leiratban foglaltakra a szükséges felvilágosítást megadta volna, feljelentette Révait, gonosz és aljas indulatú embernek mondván őt. Az igazgatói feljelentésre a főigazgató jelentéstételre szólította fel a rajzmestert. Ennek megtörténte után a főigazgató a három iratból arra a meggyőződésre jutott: Révai bűne egyszerűen az, hogy kimutatta az iskolánál tapasztalt hiányokat, ez pedig nem irható rovására. Takáts igazgatót végtelenül bántotta Révai eljárása. Ettől kezdve kereste az alkalmat, hogy borsot törjön kellemetlen ellenfelének orra alá mindenütt, ahol csak teheti. A nemzeti iskola tanítói közül felizgatta ellene Halles Gábort Az intézet felett felügyeletet gyakorló hatóságból pedig Dettelbach Ferenc másodtanfelügyelőt. Dettelbach Ferencet 1789 július elején nevezte ki a helytartótanács a győri—pécsi tankerület másodtanfelügyelőjévé. Július közepén Győrré jött s itt az első alispán előtt letette az esküt. Mivel épen ezekben a napokban voltak a nemzeti iskolában a vizsgálatok, megjelent azokon, hogy közelebbről megismerje a tanítókat s végzett munkájukat. A szerzett tapasztalatokról beszámolt felettes hatóságának. Beszámolójában a testület két tagjáról emlékezik meg. Két — egyéniségében egymástól nagyon eltérő — tanítóról: Módlyról s Révai Miklósról. Módlyt derék, becsületes embernek mondja. Révairól azt írja, hogy a vizsgák előtt nyolc nappal eltávozott — az igazgató tudta nélkül. A termet bezárta. Elutazott. Isten tudja, hova. Hihetőleg Bécsbe. Magával vitte
