Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Gálos Rezső: Egy kis szénvázlat Pálházi Göncs Miklósról
ezekben igen keményen támadja névszerint .is Pázmány Pétert, aki elől jó ómennel Göncz Miklós elragadta a pálmát! A kötetnek, amely kis híjján húsz ív terjedelmű, 1613 május 1-én kelt a Thurzó Szaniszlóhoz intézett ajánlása. Kinyomtatásának költségeit patrónusa viselte: 9 forint 25 krajcárt fizetett érte Farkas Imre keresztúri könyvnyomtatónak, akihez 1614 novemberében a szerző maga vitte el a kéziratot 23 ) s aki a grófnak válaszában megígérte, hogy „szépen kinyomtatom mennél hamarabb lehet és minden dolgaimat elhagyom Nagyságodért, véghez is viszem, kibe az Nagyságod neve terjedjen." 24 ) Szavát megállta. De hogy magának a kinyomatásnak kérdése miért húzódott másfél esztendeig, 1613 májusától 1614 karácsonyáig, azt nem tudjuk. A kötet 1615-ben jelent meg. Szabó Károly szerint egyetlen ép példánya maradt, a keszthelyi hercegi könyvtáré; ezt használtuk. Érdekesnek látszik Göncz Miklós egyik levelének az az adata, hogy az úrvacsoráról szóló könyvét újból ki akarja nyomatni. Ebben a dologban nem gazdájához, hanem egyenest a nádorhoz, Thurzó Györgyhöz fordul. 1614 október 19-én, tehát épen akkortájt írt levele szerint, mikor a fenti művével Keresztúrra készülődik — a levelet mint „superattendens indignissimus" írja alá — két esztendővel azelőtt kinyomatott munkája, „Opusculum Ungaricum, in octavo, de S. coena Domini" elfogyott. Példányait — mivel már kevés volt belőle — szinte erővel hurcolták el tőle és kapkodták szét és még mindig sokan kérik tőle. Szeretné, ha a nádar anyagilag lehetővé tenné az új kiadást. A levelet, úgy látszik, akkor írja, mikor Az Gyermetskék Credoia kéziratával Sopronkeresztúrba készül Farkashoz; két legyet akar egy csapásra agyonütni: Farkassal mindjárt erről is beszélhetne. Sajnos, sem Thurzó György válaszát nem ösmerjük, sem azt nem tudjuk, hogy a munka e második kiadása valóban megjelent-e? Göncz Miklós szeredi tartózkodásának idejéből még egy mozzanatot kell megemlítenem. 1614-ben Szenei Molnár Albert két ízben is, szeptember 30-án és december 13-án, megfordult Szereden. 26 ) Bár mindkét alkalommal még aznap továbbment, Göncz Miklós házatájékát aligha kerülte el. Nemcsak Göncz hivatali állása, személyes tekintélye miatt gondolom ezt, hanem ismert unionista törekvései miatt is: sok érdekes beszélgetni-, vitatkoznivalója lehetett a két kiváló embernek egymással. Épen unionista fölfogásának köszönhette Göncz Miklós, hogy 1616-ban a győri közös protestáns gyülekezet hívta meg lelkészének. Nem egészen érthető, hogy a Thurzók védelme alatt álló, környezetükben élő, tekintélyes szuperintendens miért fogadta el ezt a meghívást. Különösen feltűnő az elhatározása azért, mert három évvel ezelőtt maga Thurzó Szaniszló hangoztatta, hogy a szuperintendenseknek mindig Szered volt a rezidenciájuk. Közte és a Thurzók között sem volt félreértés. Amit
