Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Gálos Rezső: Egy kis szénvázlat Pálházi Göncs Miklósról
koron." 14 ) Kolonits csak' nehezen s nem szívesen bocsátotta el szolgálatából kedvelt udvari papját — dehát épen ezért volt szükség a nádornak közbenjárására — magának Göncznek a kérő levelére három hétig nem is felelt s azután is csak szóval izente meg beleegyezését. Göncz maga csak annyit kért, hogy javadalmazása ne legyen kevesebb, mint elődéé volt s hogy Vitéz Imre április 1-én küldjön érte kocsit, mert a nagyheti és húsvéti isteni szolgálatot már Szereden akarja ellátni s az a kívánsága, hogy „az szegen meg terült halgatoimat azonközben meg giontathassam." 15 ) Abból, hogy „cselédének" utánaköltözéséről maga fog Szereden gondoskodni, azt következtetjük, hogy ekkoriban már házasember. Kívánságait bizonyára teljesítették s Göncz beülhetett Bornemisza Péter egykori fájdalmas örökébe. Üj hatáskörével és helyzetével teljesen meg lehetett elégedve. Magyarországnak akkor leghatalmasabb protestáns családja, s közvetve maga a nádor állt mögötte. 16 ) Ez a körülmény bizonyos nyugalmas hátteret adott munkásságának. Egyházi ügyeinek intézésében lelkiismerete szerint, de mindig bölcs jóindulattal járt el, ennek több nyoma maradt leveleiben. 17 ) Egyházkerülete nagy volt: Pozsony, Nyitra, Bars, Nógrád, a két Hont, Gömör, Esztergom, Komárom, Győr és Mosón magyarlakta területei tartoztak iurisdictiója alá. 17 b) Dolga tehát volt elég. Működéséből a legnevezetesebb mégis az 1615 június 17-re, Újlakra meghirdetett zsinatnak összehívása volt, amiről Thurzó Györgynek, a nádornak is jelentést tett. 18 ) Erre a synodusra ugyanis szuperintendenstársa, Csene Péter által meghívta a reformátusokat is, hogy az úrvacsora kérdésében köztük levő ellentéteket megvitassák és, ha lehet, kiküszöböljék. „Quia vero ab istis Caluinianis vicinis nostris saepius lacessiti fuerimus, coactus tandem sum quaerimoniam nostram in sinum superintendentis adversariorum nostrorum effundere, at vei hoc saltern modo insultum eorum evitaremus. Et sic, si quid contra nos haberent, invitari eos in nostram congregationem ut placide, sincere et candide nobis patienter audituris proponerent." 19 ) A sérelmek elsimítása azonban csak ok, de nem végső cél: igazában a protestáns unió eseménye lebeg Göncz szeme előtt. 20 ) E gondolatnak, úgy látszik érsekújvári tapasztalatai óta ismert, lelkes híve és hirdetője volt. Több zsinat tanácskozott e dologról, de épen az ubique kérdésében, amiért az evangélikusokat ubiquitáriusoknak is nevezték (az úrvacsoránál valahol ott van Krisztus teste), sohasem tudtak megegyezni. Göncz Miklós pedig épen ennek a kérdésnek volt hivatott interpretátora, hiszen népszerűvé és nevét ismeretessé — mint láttuk — az úrvacsoráról szóló munkája tette: talán nem véletlen, hogy épen annak megjelenése után választották szuperintendenssé. Második munkája Szereden, ezen a tavaszon készült el. Történetét, nagyon kedvesen, maga mondja el a könyv Thurzó
