Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.
TANULMÁNYOK - Dr. Gálos Rezső: Egy kis szénvázlat Pálházi Göncs Miklósról
Nevét Szinnyei József is (egy-két téves adattal) besorolta a Magyar írók közé 3 ) és Pintér Jenő is említi 4 ), bár, helytelenül, dunántúli szupedintendensnek mondja. Mint az ellenreformáció harcainak egyik nem jelentéktelen katonája s a királypárti protestáns nádoroknak, Thurzó Györgynek és Thurzó Szaniszlónak kedves embere, győri vonatkozásaiért megérdemli, hogy folyóiratunkban vázlatba foglaljuk a róla szétszórtan fölmerült adatokat. Pálháza Abaúj vármegyének egy kicsi faluja. Innen költözhetett a család — talán épen a török időkben — a Dunántúlra. Göncz László maga zalai születés volt — egyik írásában maga mondja magát Sza/ad/ensisnek 5 ) — és zalai birtokosember. Ez utóbbira is van bizonyságunk. Thurzó György 1610 januárjában levélben hívja föl atyjafiát, a Zrínyiek történetéből jólismert Széchy Tamást, hogy Kolonits Szigfrid udvari prédikátorát, Göncz Miklóst minden javaival védelmezze meg mindenki, de különösen Alsólindvai Bánffy Kristóf zaklatásai ellen, mert ez Gönczöt gyakran háborgatja zalamegyei birtokaiban 6 ). írónk születése idejét csak némi merészséggel tesszük az 1570—1580 közötti időre. Lehetséges, de nem valószínű, hogy az a Gönczi Miklós deák, aki mint „Caroli Gáspárnak eötse" 1592-ben szerepel 7 ), egy a mi írónkkal. Bizonyossággal csak 1601-ben kerül elénk, Sárvárt. Magyari István könyvének már említett yerses ajánlását mint „Gymnasiarcha Saruariensis", sárvári tanító, rector írja alá. Prédikátorának nagy képzettsége és erős magyarsága bizonyára visszhangra talált az ő lelkében is: a könyvéhez írt vers a tanúsága, hogy szellemileg közel állottak egymáshoz. Nádasdy Ferenc főkapitány oltalma alatt éltek; hivatali dolgaikon túl egymásnak is juthatott idejük és Göncz Miklósra buzdító lehetett Magyari példája. Fölteszem róla, hogy maga is járt külföldön — talán Wittenbergában — 1601 előtt, vagy utána-e, nehéz volna megmondani. Annyi bizonyos, hogy későbben is Magyari közelében maradt. 1606 végén vagy 1607 elején Bat Miklós helyébe került a kis Hegyfaluba prédikátornak — vagy, ha közben külföldön járt, ide jött „haza". Hegyfalu pedig a sárvári járásban van. Megválasztatásában talán Magyarinak is volt része. 1607 május 9-én már mint hegyfalui prédikátor írja alá a csepregi zsinaton „sincera fide" eltelve a Liber Concordiaet. 8 ) Ekkoriban fordul feléje a két Thurzó figyelme, föltehetően az ő ajánlásukra kerül sógoruknak, Kolonits Szigfrid főkapitánynak udvarába és oltalma alá: 1610 tavaszán Érsekújvárt találjuk. Itt a reformátusokkal vannak harcai. Szíjgyártó Lukács jelenti július 7-én kelt levelében földijének és jóbarátjának, Szenei Molnár Albertnak 9 ) — se sorok mutatják, hogy milyen erős pártfogója volt Göncznek Kolonits — hogy „Érsek-Ujvárban dominus rev. Nicolaus superintendens, 10 ) vénségével tusakodván, jár híven hivatalában, noha öszve ellenben vettetett az ubiquitárius 11 ) Nicolaus
