Jenei Ferenc szerk.: Győri Szemle. Emlékkönyv Győr szabad és királyi rangra emelésének kétszázadik évfordulója alkalmával. 1943.

TANULMÁNYOK - Dr. Erdélyi László: Vádak Szent István és Hartvik ellen

Adalbert esztergomi tartózkodása után és a nagyon jámbor kis bajor feleségének, Szent Henrik húgának, Boldog Gizellának hatása alatt, belső isteni kegyelemnél fogva is akár hat év óta. Ez a hat év is a múlté volt 1000-ben, Astricus apát és püspökjelölt római követsége idején, s az örvendetes tapasztalatokra a magyar követ jogosan hivatkozott. A korábbi két Szent István-legenda gondos fölhasználásáért T. Z. Hartvik püspököt plagizátomak bélyegzi, ami a középkori íróknál nem egyéb, mint a korábbi szövegek nagy megbecsülése, a saját munkájukba való gondos átírása, anélkül, hogy az újkorban féltett írói dicsőségre, tulajdonjogra akkor sokat adtak volna, mikor önmagukat is szeretik elrejteni úgy, hogy Szent István s a többi magyar szentek legendáinak s a nagy magyar krónikáknak szerzője nevét nem tudjuk. Hartvicus legendaíró nevét és püspök voltát, öreg korát tudjuk ugyan, de hogy mely egyházmegyének volt a püspöke, azt az író nem árulta el. Mert a regalis dignitas után álló imperialis excellentiát szintén regalis-ra változtatta az előtte fekvő régibb szövegben: ezért az öreg Hartvik püspök aligha érdemli meg a hamisító nevet. Lehet, hogy csak ártatlan stiláris igazítást akart, s nem látott bele oly mélyen az imperialis szó történeti jelentőségébe, mint a modern Tóth Zoltán gyanakvása, amely talán túlozza a Nagyobb legenda 25 évvel korábbi cseh bencés szerzőjének Szent István koronázásától 85 évvel elkésett közjogi pontosságát. Keresi, vagy inkább tudni véli T. Z. azt is, hogy mi indíthatta Hartvik püspököt a Nagylegenda hamis megváltoztatására. Szent László király halála után II. Orbán pápa levelében fölajánlja Kálmán királynak a Szent István-féle investitura jogot, ha kéri. Ez történt 1096-ban. De Németországban folyt a harc tovább az investitura IV. Henrik-féle módja ellen s 1106-ban IV. Henrik meghalt. Ez megrendítő hatást kelt és azon évben a gaustallai zsinaton Kálmán király követei bejelentik, hogy uruk lemond a főpapok investiturájáról, kinevezéséről, áthelyezéséről. Üj fordulat történt, mikor 1111-ben II. Paschalis pápa fogságba került. Kálmán király visszaóhajtotta a magyar királyok korábbi investitura jogát s hogy a II. Orbán pápától igért kiváltságot kérésében jól megalapozza, ezért irattá át, bővíttette ki Hartvik püspökkel Szent István nagyobb legendáját a kisebb legendával együtt. (88, 89. 1.) Hartvik változtatása, ha nagyon tudatos volt, arra irányult, hogy a Szentkoronának pápai ajándékát teljesen megtisztítsa az imperialis, császári befolyástól, amely változtatás lehetett egészen jóhiszemű s a magyar jogtudattal egyezőbb, mint a cseh kézből eredő Nagylegenda szava, mely szintén nem egykorú Szent István koronázásával.